A belföldi tiltakozások mellett hónapok óta záporoznak a magyar kormányra a kritikák nyugatról is. Brüsszel most már konkrét törvények visszavonására szólította fel a magyar kormányt, és ezek visszavonása vagy módosítása az IMF-EU hitelek feltételei lettek. Orbán Viktor először simán visszautasította a vádakat, de ma már úgy tűnik, hogy bármiről tárgyalna. Vajon ezek mind ugyanolyan súlyú ügyek, és mindegyik kapcsán ugyanolyan jogos az uniós fennakadás? Olvasóink megítélésére bízzuk a kérdést: mit lépjen a szerdán állítólag nagyon kemény strassbourgi meccs elé néző magyar kormány?
Brüsszel egyik konkrét, és úgy tűnik, hogy legfontosabb kifogása a jegybank függetlenségének megtámadásáról szól. Olli Rehn pénzügyi-biztos szerint veszélybe kerülne a Nemzeti Bank szuverenitása, ha az eddigi két alelnök mellett megjelenne egy közvetlenül a miniszterelnök által kinevezett harmadik is. A kormány szerint azonban mind az új alelnök, mind a monetáris tanács bővítése éppen a nagyobb függetlenség elősegítésére alkalmas. Ráadásul az Európai Központi Bank 15 javaslatából 13 végül belekerült a törvénybe. Hiába a magabiztos kormányzati megszólalások, úgy fest, hogy Brüsszel továbbra is nagyon aggódik a jegybankunk és a kormány viszonya miatt, és addig nem fog megnyugodni, míg az intézmény függetlenségét az általuk támasztott kritériumok szerint nem látja garantáltnak.