Az összeesküvés-elméletek híveinek nagyszerű nyersanyagot biztosított a BKV körül az utóbbi hónapokban kialakult helyzet. Internetszerte születtek a blogposztok és kommentek seregei arról, hogy a Tarlós vs. kormány játszma újabb állomásaként a közlekedési vállalat politikai kivéreztetése zajlik. Sokan gondolták úgy, hogy nem lehet véletlen, ahogyan a médiában hirtelen előtérbe kerülnek a folyamatos meghibásodások és az egyre gyakoribb leállások. Úgy tűnik azonban, hogy a helyzet ennél jóval egyszerűbb, ám lehangolóbb: a pénzhiány tényleg a BKV működését veszélyezteti.
Különösen a buszok műszaki állapota volt a sajtó kedvelt témája, mint kiderült, nem is véletlenül. A BKV tájékoztatása szerint a vállalat buszainak átlagéletkora 18 év, a járművek többsége már elérte, vagy meg is haladta a gyártásnál tervezett élettartamot. Jelenleg 1311 busz áll rendelkezésükre; buszokkal az összes utasforgalom 40 százalékát bonyolítják. Ez az arány azonban alkalomszerűen nőhet is, mert felújítás vagy műszaki hiba esetén buszokkal helyettesítik a kötöttpályás szakaszok forgalmát is.
Pofozgatták a buszokat, hogy kívülről ne látszódjon
A statisztikák is azt mutatják, hogy nem politikai konspiráció eredménye, hogy a média ilyen gyakran számol be a buszok meghibásodásáról. A korábbi évekhez képest ma már rendszeresen 40 százalékkal több jármű romlik el. A HVG január eleji cikke szerint 1311 kiküldött busz közül naponta 300-400 robban le a forgalomban. Ennek eredményeképpen tarthatatlanná válnak a Paraméterkönyv irányszámai, járatkimaradások, egyre zsúfoltabb járatok és jelentős menetrendbeli csúszások fordulhatnak elő.
„A probléma független a mindenkori politikai pártoktól, nincs tisztázva világosan a finanszírozás. A közlekedésre alkalmanként odaszórt pénz helyett átlátható és előre lefektetett tervek kellenének” – mondta a Petőfi utcának Wittinger Zoltán, a varázslatos nevű Cinkotai Autóbusz Üzem Szakszervezet alelnöke. Wittinger szerint a jelenlegi helyzet kialakulásában semmi meglepő nincsen, évtizedek óta görgetett problémáról van szó, amelyről lehetett tudni, hogy egyszer majd tarthatatlanná válik. Az óriási belső eladósodottság és az évi 20 milliárd forintos hiány régóta meghatározza a BKV működési lehetőségeit. Az elmúlt évekig sikerült a vállalat munkatársainak annyira pofozgatniuk a járműveket, hogy kívülről ne legyen látványos a folyamatos erodálódás, de ezt nem lehetett a végtelenségig folytatni.
Prágában a dupláját költik rá
Egy 2006-ban készült kimutatás szerint míg Budapesten 6, addig Prágában 12, Bécsben 18, Hamburgban 40 eurócentet költenek egy utaskilométerre. Az összegek azóta változhattak, de az arányok nem igazán. A régóta húzódó alulfinanszírozottság tükröződik abban a friss statisztikában is, mely szerint Prágának 26 százalékkal kevesebb lakosa van, mint Budapestnek, de ott pont 26 százalékkal jut több a tömegközlekedésre.
A folyamatos pénztelenség mára már a mindennapi működés rovására megy, míg évekkel ezelőtt még a 99 százalékos menetteljesítés is botrányt okozott, ma már fel se merülhet ilyen jó eredmény. Mára sok olyan szabály betartásáról lemondtak, amelyek nélkül régen nem állhatott volna ki egy jármű. A forgalombiztonság természetesen még ma is fontos, de egyéb szempontok figyelembevételére – például a leszállásjelzők karbatartására – már nincs erőforrás.
Túl kockázatos lenne direkt lerobbani
Annak, hogy a korábbi évekhez képest ennyivel több busz robban le minden nap, az is fontos oka, hogy a járműpark évek óta csúcsrajáratva közlekedik. Mint Wittinger kérdésünkre elmondta, korábban a rendszer úgy nézett ki, hogy ha egy garázsnak 300 buszt kellett kiadnia, akkor mindig volt 50 ezek mellé, amelyek bennmaradtak, lehetett őket szerelni, felmérni a műszaki állapotukat. Mára ez a tartalék megszűnt, csúcsidőszakban az összes hadra fogható busz forgalomban van. Olyannyira így van ez, hogy például szerdán az előírt számnál öttel kevesebb busz tudott csak forgalomba állni Budapesten. A hideg időjárásban amúgy is több busz robban le, így a következő hetekben egyre látványosabb járatkimaradásokra számíthatunk.
Egy a tömegközlekedési ügyekre rálátó szakember szerint az elmúlt két évben annyi Fidesz-káder esett be a BKV-hoz, hogy a város vezetőinek életveszélyes lenne megrendelni a meghibásodásokat. „Biztos, hogy nem kockáztathatják ezt meg, mert nagyon könnyen kiderülhetne” – mondta a magát megnevezni nem kívánó informátorunk.
Tényleg össze fog omlani
A BKV-ban és környékén konszenzusos álláspont, hogy gyors és hatékony közbeavatkozás nélkül rövidesen tényleg összeomlik a rendszer. Miközben nincs pénz az új járművek beszerzésére, lassan az egész buszállomány cserére szorul, ráadásul még mindig nem tudni, miből fogja a cég visszafizetni 36 milliárdos hitelét január végén. Abban ugyanakkor minden általunk megkérdezett megszólaló egyetértett, hogy semelyik kormányközeli szereplőnek nem lehet érdeke a BKV leállása, ezért a politikai szereplőknek hamarosan elő kell állniuk a megoldással.
