Egy éve még viszonylag könnyedén adta el baloldali és liberális támadásnak a Brüsszelből jövő kritikákat az Orbán-kormány. Az idei év újítása viszont - úgy látszik - az, hogy saját pártcsaládja is elengedheti a kezét. Könnyen lehet ezért, hogy a magyar miniszterelnök szerdai fellépésének legnagyobb közvetlen tétje saját néppárti pozíciója. Erre utalhat Joseph Daulnak, a néppárti EP-frakció francia vezetőjének kétélű nyilatkozta is: "Orbán megerősítette, hogy kész alávetni magát az EB döntésének, ezért nincs okom kirúgni az Európai Néppártból." Amiből az is következik, hogy ma már akár szóba kerülhet a még egy-két hónapja is teljesen elképzelhetetlen kirúgás.

“Nem látom sok jelét annak, hogy az Európai Néppárt (EPP) távolodna el a Fidesztől, viszont a Fidesznek öles léptekkel kéne közelednie az EPP-hez” - mondta a Petőfi utca kérdésére Frank Engel, a néppárti frakció luxemburgi képviselője. Két nappal később, a Brüsszel által kifogásolt magyar törvényekről - elsősorban az MNB törvény, az adatvédelmi ombudsman hivatalának beszántása és az igazságügyi reform egyes részei - tartott EP vitán azonban már “nem látott okot a hisztériára. Várjuk meg a jogi elemzés eredményét, mielőtt következtetéseket vonnánk le egy szuverén uniós állam döntéséről" - tette hozzá. Nyilvánvalóan a konkrét ügyön túlmutatva az Orbán-kormány pozícióharcára utalt Louis Michel, belga liberális EP képviselő és korábbi biztos személyeskedő válaszában: “egyesek itt parancsot teljesítenek, igaz Mr Engel?”

Mennyivel nehezebb most Szájernek lenni 

A magyar ügy kapcsán kialakuló benelux csörte jól érzékelteti, hogy a Fidesz megítéléséről még nincs teljes egyetértés a néppárti frakcióban, de az biztos, hogy a magyar kormánypárt saját táborán belül is minden korábbinál szorultabb helyzetben van. Egy évvel ezelőtt még Szájer József, a Fidesz EP frakcióvezetője szinte bármit letehetett Joseph Daul asztalára, biztos lehetett a Néppárt frakcióvezetőjének támogatásában. Ezzel szemben az EP magyar néppárti frakciójának január eleji közleményét, amely szerint “hazug, felelőtlen és pártpolitikai célokat szolgál az Európai Parlament szocialista, liberális és zöld frakciójának Magyarország ellen irányuló kezdeményezése”, folyosói értesülések szerint hiába próbálták nem magyar EPP képviselőkkel is szignóztatni Szájerék.

A Fidesz-KDNP közleménnyel gyakorlatilag teljesen szembemegy az EPP Magyarországról szóló idei első közleménye Joseph Daul és Wilfried Martens pártelnök aláírásával: “szükségtelen megemlíteni, hogy az EPP teljes támogatásáról biztosítja az Európai Bizottság ajánlásait annak érdekében, hogy a magyar törvények teljes összhangba kerüljenek az uniós joggal."

Napi háromszor kell figyelmeztetni

A többségében konzervatív kormányok delegálta Európai Bizottságból a decemberi, ultimátumnak tekinthető leveleket is a néppárti Viviane Reding és az Orbán Viktorral korábban kifejezetten jó kapcsolatban álló José Manuel Barroso küldte Budapestre. De még ezeknél is nagyobb súlya lehet Európa legnagyobb hatalmú konzervatív politikusának, Angela Merkel német kancellárnak hétvégi nyilatkozata: "ténykérdés, hogy Magyarországnak természetesen igazodnia kell a minket (európaiakat) egyesítő elvekhez, éppen úgy, mint az összes tagállamnak." 

A tudósítónknak nyilatkozó néppárti képviselők szerint Orbán a sok keletre húzást nem ellensúlyozta európai üzenetekkel, ezért nem meglepő, hogy erősen beszűkült a mozgástere a parlamenti porondon. "Vajon miért nem hallotta meg korábban a magyar kormány a nemzetközi kritikákat, mielőtt ennyire elfajult volna a helyzet? Úgy látszik Orbánt naponta háromszor kell figyelmeztetni" - mondta a már idézett Enkel.