Azt már kezdi megszokni a közvélemény nagypolitikai hírekre fogékony része, hogy Brüsszel is a belpolitikai ügyek fontos szereplője lett. A strasbourgi székhelyű Európa Tanácsnak viszont már az említésétől is meghátrál az olvasók, sőt a szerkesztők többsége is. Úgy tűnik azonban, hogy túl kell lendüljünk lefáradt naftalinszagú fantáziáinkon, mert a következő hónapokban éppen az ET lehet a magyar nyilvánosság nemzetközi slágerszervezete. A Petőfi utca tanácsa: mély lélegzet, energiaital.
Február közepén egy svéd és egy cseh parlamenti képviselő vizsgálódik Magyarországon az Európa Tanács (ET) monitoring bizottságának nevében. A nem csak EU-tagokat, hanem a földrajzi Európa 47 országát tömörítő nemzetközi szervezet jelentőségét több okból is alulértékeljük Magyarországon. Egyrészt, miközben amúgy se könnyű eligazodni az európai intézmények dzsungelében, a szervezet magyar nevét mindössze egyetlen "i" betű különbözteti meg az Unió kormányait képviselő Európai Tanácstól. Másrészt a kormányzati kommunikáció is igyekezett a lehető leginkább agyonhallgatni az utóbbi két év hazai törvényalkotási hullámával szemben igen kritikus Európa Tanácsot, illetve alkotmányügyi leányszervezetét, a Velencei Bizottságot.
Pedig az ET és a Velencei Bizottság jogköre jóval szélesebb, mint az uniós szervezeteké. Míg az EU csakis az úgynevezett aquis communautaire-ben, vagyis a közösségi joganyag által lefedett kérdésekben rendelkezik jogalappal a cselekvéshez, addig az Európa Tanács vizsgálódásai és határozatai az utóbbi időben egyébként az uniós biztosok által is sokat emlegetett “törvények szellemiségére” is kiterjedhetnek.
Kemény beszámolót tartott a főtitkár
A legutóbbi, január végi ET parlamenti plenáris ülésen az oroszországi választások utáni események kerültek az aktuális ügyek közé, ezért Magyarország nem lett napirendi pont. A következő hónapokban azonban ez több ok miatt is változhat.
Ráadásul a Petőfi utcának nyilatkozó források szerint az, hogy januárban nem vették hazánkat a sürgős vitapontok közé részben annak köszönhető, hogy nem akarták a monitoring bizottság későbbi jelentéseinek megállapításait gyengíteni. Forrásunk azt is megjegyzi, hogy Thorbjørn Jaglandnak, az ET norvég főtitkárának magyar beszámolója erős indulatokat váltott ki Strasbourgban, és a szabad vitapont alatt a hozzászólások túlnyomó többsége szintén Magyarországgal foglalkozott.
Újabb öt törvényt vizsgálnak
Még egyértelműbb jele a magyar kormánnyal szembeni általános bizalmatlanságnak, hogy a Velencei Bizottságot az eredetileg felmerült három mellett további öt törvény vizsgálatára kérték fel. Eszerint az igazságügyi reform, az egyházügyi- és a választási törvény mellett az információs szabadság, az alkotmánybíróság, az ügyészség, a kisebbségek és a családvédelem kérdésköreire vonatkozó törvényeket és azok szellemiségét is vizsgálják majd a Bizottság jogi szakértői. (Update: Az alkotmánybírósági törvénnyel kapcsolatos aggályaikról civil szervezetek is tájékoztatták a Bizottságot).
Az ET tavaly tavasszal “monitoring folyamat” indítását javasolta, uniós tagállammal szemben példátlan módon. A Kerstin Lundgren (svéd, liberális) és Jana Fischerová (cseh, európai demokraták pártja) alkotta delegáció február 16-17-i budapesti látogatását egészítheti ki a Velencei Bizottság várhatóan tavasszal megjelenő jogi véleménye.
Orbánék pozíciója gyengébb, mint az Európai Parlamentben
Ezek birtokában pedig forrásunk szerint erősen valószínűsíthető, hogy akár már áprilisban, de legkésőbb júniusban az ET plenáris ülése elé kerülnek a magyar ügyek. Az ET-ben ráadásul még az európai parlament-i támogatottságnál is gyengébb a Fidesz pozíciója saját pártcsaládjában az Európai Néppártban (EPP). Ezt támasztja alá Jean-Claude Mignon, az ET parlamenti közgyűlése új néppárti vezetőjének a La Croix című francia katolikus lapban megjelent nyilatkozata, amely szerint “nem szabad figyelmen kívül hagyni olyan különösen égető ügyeket, mint a magyar alkotmányreform”.
Az ET lépéseinek következményei elsősorban nem közvetlenül, hanem az EU-n keresztül érvényesülhetnek. A 27 tagállomot tömörítő EU az elmúlt időszakban kifejezetten szorosabb együttműködésre igyekezett a földrajzi Európát képviselő ET-vel, és Brüsszelben azt például már előre leszögezték, hogy a strasbourgi szervezet véleményét kérik ki azokra a magyar törvényekre, amelyekre nincsen uniós jogalap. Az új magyar jogszabályok európai alapjogokba ütközése ezért kifejezetten szorult helyzetbe hozhatja az uniós hitelek megszerzéséért küzdő Orbán-kormányt.