A drogtörvény módosításának múlt héten nyilvánosságra került tervezete alapján újabb ideológiai iszapbirkózásba keveredhet, és ismét szembe mehet a világgal a kormány. Miközben ma már szakmai közhely, hogy büntetőtörvényekkel a kábítószer-fogyasztást nem lehet csökkenteni, viszont fel lehet hizlalni a szervezett bűnözői csoportokat, a minisztériumi előterjesztés tovább keményítené az európai szabályozások között már eddig is a szigorúak közé sorolt magyar törvényt. A jogvédők hevesen tiltakoznak, a liberalizáció-párti szakember szerint azonban a gyakorlatban nem lesz jelentős változás.

Esztelen szigorról beszélnek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértői annak a kormányzati előterjesztésnek a kapcsán, amely több ponton módosítaná a kábítószerrel való visszaélés bűncselekményének jogállását. A TASZ szerint a kábítószerfüggőkkel szembeni fellépések szigorításával a kormány nyílt háborút hirdet a fiatalok ellen, miközben jelentősen csökkentette az ártalomcsökkentéssel és megelőzéssel foglalkozó szervezetek állami támogatását. Az emberjogi szervezet legfontosabb kifogásai közé tartozik, hogy az új törvény kriminalizálná az alkalmi drogfogyasztást, elmosná a határokat az átadás és a kereskedés között, valamint a tetten ért fogyasztókat hamis vallomásra ösztönözné.

A tervezett magyar szigorítás egyértelműen szembemegy az utóbbi évek európai és észak-amerikai trendjeivel. Az elmúlt években különösen eldurvult (leginkább Mexikót sújtó) maffiaháborúk és az úgynevezett designer drogok elterjedése fordulatot hoztak a félévszázados drogvitában. Korábban harcos büntetéspárti politikusok adták fel nyilvánosan addigi álláspontjukat. A liberalizációs folyamat legnagyobb hatású publikációja a korábbi államfők, köztük Jimmy Carter volt amerikai elnök, továbbá Nobel-díjas tudósok és szakpolitikusok által írt Globális Drogpolitikai Bizottság jelentése volt. A tanulmány kimondja a drogellenes háború teljes kudarcát, és azonnali irányváltást, gyakorlatilag a fogyasztás liberalizációját javasolja.

Még a jobboldali kormányok is enyhítenek

A politkai fordulat hatása már megjelenik a törvényhozásban is. A drogellenes háborúban élen járó és a legtöbb európai országnál szigorúbb szabályokat alkalmazó Amerika két nyugati államában, Washingtonban és Coloradoban idén népszavazást tartanak a lágydrogok teljes legalizálásáról, és a közvélemény-kutatások eredményei alapján várhatóan meg is fogják ezt szavazni. De radikális változást hoztak a magyarhoz hasonló keresztény-konzervatív kormány vezette Lengyelországban is, ahol az új törvény ugyan szigorúbban lép fel a kereskedőkkel szemben, de a fogyasztók esetében figyelembe veszi a személyes körülményeket, és csekély mennyiség esetén a vádat is elejtheti.

Az új magyar szabálytervezettel kapcsolatos egyik legerősebb aggály a drog átadása és kereskedelme közti különbség eltörlésére vonatkozik. Ráadásul az átadásnál is minősített eset lenne, ha a kábítószert fiatalkorú kapja. Eszerint egy házibuliban továbbadott spangli egyenértékű lenne a kereskedéssel, és 2-8 évig terjedő börtönnel büntethetnék. Ennél is súlyosabb ítélet fenyegetné azt a18 éves fiút, aki egy évvel fiatalabb barátnőjével együtt szív. „Ismerve a mai fiatalok kábítószer-fogyasztási szokásait, teljesen életszerűtlen a hozzá rendelt büntetési tétel” - mondja Ritter Ildikó, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa. A szakember szerint a törvény ráadásul a gyakorlatban betarthatatlan lenne, ezért megalapozottnak tartja a TASZ félelmeit

Túl drága lenne betartani

"Bár valóban nagyon szigorú a módosítás iránya, de alapvetően bármilyen törvényi szigorítás annyit ér, amennyi abból betartható. A magyar társadalomra eleve jellemző reflex, hogy bármilyen társadalmi probléma megoldását a kérdés automatikus törvényi szigorításában keresi, de ez most sem fog működni. A közeljövőben nem várható, hogy jelentősen javulnának a rendőrség anyagi és humánerőforrásbeli lehetőségei a kábítószerrel foglalkozó nyomozásoknál, enélkül pedig a törvényi szigorítás nem lesz átültethető a gyakorlatba” - mondta a Petőfi utca kérdésére a kriminológus.

Jelenleg évi 4-5 ezer eljárás indul kábítószerrel való visszaélés gyanújával. A rendőrségnek kell finanszíroznia a rendkívül költséges szakértői vizsgálatokat. Ritter szerint a rendőrségben is szemléletváltozás történt az utóbbi egy-két évtizedben, és a rendőrök ma már pontosan tudják, hogy az igazi célpontok nem a kábítószert kipróbáló fiatalok, hanem a kereskedők. A legnagyobb veszélyt ezért ő éppen a javaslat betarthatatlanságában látja: „Ha egy szigorú törvényhez borítékolhatóan magas látencia párosul, akkor az mindenképpen gyengíti a jogba vetett társadalmi bizalmat.”

A szakember jó iránynak tartja viszont a javaslatnak azt az elemét, hogy a tetten ért fogyasztó büntetése korlátlanul enyhíthető legyen, amennyiben együttműködik a hatóságokkal. A terjesztők felé mindig a fogyasztókon keresztül vezet a rendőrség útja, és így oldani lehet azt a kényszert, hogy a fogyasztóknak bíróság elé kelljen állniuk. A TASZ álláspontja szerint viszont mindezzel csak az elkapott fogyasztókat ösztönzik hamis vallomások megtételére, és egyetlen vallomás is elég lenne valakinek a letartóztatásához, akkor is, ha nem találnak nála kábítószert.