A kormányzó szociálliberális szövetség (USL) elsöprő győzelmét hozta a hétvégi helyhatósági választás Romániában. Az USL a szavazatok több mint felét söpörhette be, 35 százalékot verve a második helyezett Demokrata-Liberális Pártra. A korábbi pozícióit nagyjából megőrző RMDSZ árnyékában súlyosan leszerepelt a Fidesz támogatását élvező két magyar párt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Tőkés Lászlót pokoljárásra küldték, de még feltámadhat. A Petőfi utcának nyilatkozó szakértők szerint az eredményekből semmi nem következik a magyarországi pártok erdélyi támogatottságára vonatkozóan. 

Az eredmények ismeretében elmondható, hogy a két új párt gyakorlatilag elbukott, Erdélyben átlagosan 3 százalék alatti teljesítményre voltak csak képesek – mondta a Petőfi utcának Péter László, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológusa. Mivel a három magyar párt ugyanazokért a szavazatokért küzdött, a két kis párt az RMDSZ eredményét rontotta, ez figyelhető meg Kolozsváron és Szatmárnémetiben is.

Péter szerint a két másik magyar párt viszonylatában nagyon jónak lehet minősíteni az RMDSZ szereplését, fölényes sikere gyakorlatilag megszüntette az EMNP és a MPP legitimációs alapját. A román pártokkal folytatott versenyt is figyelembe véve azonban már árnyaltabb a helyzet. Bár abszolút értelemben az RMDSZ növelni tudta képviselőinek számát, de Szatmár és Maros megye vezetésének elveszítése, valamint a szatmárnémeti polgármesteri kudarc is azt jelzi, hogy az RMDSZ sikeressége egyre inkább Székelyföldre korlátozódik.

Repült a bumeráng 

A történtek azt mutatják, hogy Kövér László diplomáciai hangzavart is keltő kampánykörútja nem tudta érdemben befolyásolni az eredményeket. Péter szerint Kövér látogatása ugyan befolyásolta a közéleti diskurzusokat, de a szavazás irányát már nem tudta meghatározni. A szociológus bumeráng-hatást sem tart elképzelhetetlennek, a házelnök fellépése eredményezhette szavazók távolmaradását, illetve az RMDSZ-re érkező protestszavazatok számának növekedését is.

Hasonlóan látja Kövér és a Fidesz szerepét a kampányban Tibori Zoltán történész, a kolozsvári kiadású Szabadság című napilap szerkesztője. Tibori szerint Kövér szereplése pont hogy nem mozgósításra volt alkalmas: Hargita és Kovászna megye a korábbi választásokon mindig a legmagasabb részvételi arányokat tudta hozni, most azonban a korábbiaknál 10 százalékkal kevesebben mentek el szavazni. Tibori szerint ez mindenképpen összefügg a magyar kormányerők kampányával. „Senki nem szereti, ha kintről idejönnek mások, és megmondják a tutit. Az 'itt a hamvak, hol a hamvak' című nevetséges műsor is csak a választók elbizonytalanítására volt alkalmas.”

Tibori az eredmények értékelésében fontos szempontnak tartja a feltételezhetően nagy számban leadott „taktikai szavazatokat”. Kolozsváron például a a sajtó is sokat dicsérte az RMDSZ színeiben induló Eckstein-Kovács Péter kampányát, román választókat is ügyesen szólított meg, a végén mégis csak 10 százalék körüli eredményre volt képes, alighanem azért, mert sokan nem hitték el, hogy nyerhet, ezért inkább a legesélyesebbnek gondolt jelöltre szavaztak, hogy megakadályozzák a szélsőséges-populista jelölt térnyerését.

Tőkés még felállhat a padlóról

Az RMDSZ a történész szerint sem teljesített alul, és ő is úgy látja, hogy a két új, jobboldali kötődésű párt leszerepelt: „Tőkés és Szász Jenő pártjai összesen kaptak annyi szavazatot, mint négy éve Szász Jenőé egymagában.”

Tőkés László kétségtelenül a választások egyik legnagyobb vesztese. Az Erdélyi Magyar Néppárt leszereplésével Szász Jenőhöz hasonlóan az egykori püspök kísérlete is kudarcba fulladt a számukra nem eléggé jobbos RMDSZ reális politikai alternatívájának felépítésére.

Tőkés rövid távon súlyos legitimációs válságba került, amit mint Kövér László esete is megmutatja, nem lehet magyarországi kormányzati beavatkozással megoldani – mondta Péter László, aki ugyanakkor korainak tartaná még Tőkést leírását. „Jó kapcsolatokkal rendelkező, tehetséges politikus, aki hosszabb távon javíthatja pillanatnyi pozícióját. Az országos politikai klíma és a román kormány magyar kisebbségpolitikája is előidézhet egy olyan fokozódó nacionalista kontextust, melyben Tőkés ismét legitim szereplővé válhat, és radikális fellépésével feledtetheti a jelenlegi súlyos kudarcot.”

Szavazáskor könnyen elfelejtik a bal-jobb felosztást

Péter szerint az erdélyi magyar közéletben folyamatosan jelen van ugyan a bal-jobb logika mentén működő ideológiai attitűd, de a szavazófülkékben ezek könnyen felülíródnak. Ekkor inkább a többségi-kisebbségi kérdés válik hangsúlyossá, amely Székelyföldön kívül magyar-román, Székelyföldön pedig a magyar jelöltek közötti „kipróbált-bizonytalan” felosztáshoz vezet.

Kérdés, hogy az eredményekből leszűrhető-e bármilyen következtetés a határon túliak anyaországi pártpreferenciáira vonatkozóan, ami a magyarországi választások eredményeit is befolyásolhatja, amennyiben a kettős állampolgárok valóban szavazati jogot kapnak.

Az ideológiai önbesorolásokat igénylő kutatások eredménye alapján a többség jobboldalinak mondja magát, Péter szerint egyrészt a kommunista múlt elutasítása, másrészt a magyarországi közbeszéd reflektálatlan átvétele miatt. A kutatások alapján a Fidesz ellenében inkább a Jobbik támogatása jelenik meg, főleg az aktívabb fiatalok esetében. Péter szerint azonban a magyar pártok és politika iránti érdeklődés csak az egyik, nem is a legjelentősebb szempont a kettős állampolgárság igénylésénél, ezért a kutatások eredményeit nagyon óvatosan kell kezelni az esetleges választási előrejelzésekben.

Péter és Tibori Zoltán is hangsúlyozta, hogy többféle motiváció található az állampolgársági igények benyújtása mögött. Az idősebbek közül sokan nosztalgikus történelmi okok miatt, a fiatalabbak többsége viszont pragmatikus okokból, a vízummentes tengerentúli utazások és a könnyebb uniós munkavállalás miatt élnek a kettős állampolgárság lehetőségével. Tibori szerint utóbbiak várhatóan nem fognak tolongani azért, hogy szavazhassanak a magyar választásokon.

Kövesd a Petőfi utcát a facebookon is!