Lehet, hogy a pártokat már mindenki megutálta, a választásokra a legtöbben mégis elmennének. És ha már ott vannak, várhatóan még nagyobb arányban szavaznának a kormány ellen, mint ami a legutolsó közvélemény-kutatásokból elsőre látszik. Ezt fordíthatná meg esetleg az előzetes választói regisztráció, ami valószínűleg a Jobbiknak is nagyon jól jönne. Párttámogatottsági okoskodás ritkán látható közvélemény-kutatási adatok durrogtatásával.

Jelentősen csökkent a kormány korábbi támogatottsága a júniusban publikált közvélemény-kutatási adatok szerint. A Tárki és az Ipsos szerint az MSZP gyakorlatilag beérte a Fideszt, és ugyan a Medián még mindig komoly különbséget mért, a kormánypárt támogatottsága az ő felmérésükben is szignifikánsan visszaesett. Ahogy az elmúlt másfél évben mindig, a kutatóintézetek ezúttal is hangsúlyozzák a pártot nem választó és a választási részvételben bizonytalan szavazók magas arányát.

A párt nélküli választók a ciklus egyik slágertermékei. Publicisztikák, politológiai értekezések és tüntetési beszédek főszereplői, az egész magyar pártpolitika bukásának élő bizonyítékai. Hétköznapi tapasztalataink alapján is megalapozottnak tűnhet az a spekuláció, hogy minden korábbinál többen vannak, akik kiábrándultak az ismert pártokból, és messiás-várakozásra vagy az egész parlamenti vircsaft tagadására váltottak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem mennek el választani, de még csak azt sem, hogy ne lennének pártpreferenciáik.

A valószínű szavazókkal együtt több, mint hatvan százalék

A közvélemény-kutatók általában négy kategóriába sorolják a választási részvétel esélyét: biztosan elmegy, valószínűleg elmegy, valószínűleg nem és biztosan nem. A hírek leginkább a biztosan résztvevő és pártválasztásukat is eláruló választók közötti eredményekről szólnak, ez a réteg zsugorodott mára az összes választó egyharmadára. A rendszerváltás óta tartott hat választás átlagos részvételi eredménye (65,5 % az első fordulókban) alapján, ők a választásokon korábban résztvevők felét jelentik.

Májusban az összes megkérdezett 38 százaléka mondta, hogy biztosan, 23 százaléka pedig, hogy valószínűleg elmenne szavazni – mondta el a Petőfi utca kérdésére Hann Endre, a Medián igazgatója. A „biztos” és a „valószínű” választók együttesen tehát 61 százalékos részvételt jelentenének, ami gyakorlatilag a megszokott választói aktivitásnak felel meg. Ennél alacsonyabb részvétel volt az 1998-as első fordulóban, és hatból négyszer a második fordulókban.

Mélyen vannak, és ezt ők is tudják

A Medián legutolsó eredménye szerint a „valószínűleg” résztvevők között még kisebbre zsugorodott a Fidesz előnye, bár összesítve még így is tíz százalékponttal vezet az MSZP előtt. A Petőfi utca megbízható forrásból úgy értesült, hogy hasonló eredményre jutott a kormánypárt megbízásából készült – és feltételezhetően a Századvég környékén levezényelt – kutatás is. Szakmai közhely, hogy a két választás között a konkrét számoknál fontosabb mutatók a hónapokon át tartó tendenciák, ezek pedig most egyértelműen a kormányerők gyengülését mutatják.

Nem kizárt, hogy a többi párthoz képest erősebb mozgósítási potenciál mellett leginkább erre reagál a Fidesz nem rég belebegtetett ötlete az előzetes választói-regisztrációról. Az előzetes regisztráció a kevésbé elszánt választókat tartaná távol, ami jelenleg elsősorban a Fidesznek kedvezne.

A választásokon aktív ám most pártnélküliek aránya tehát bőven nem éri el azt a szintet, amiről a legtöbb elemzés szól, a Medián idézett kutatása alapján az összes választó 10-15 százalékát, és a várhatóan szavazó szűk kétharmadnyi réteg 22 százalékát tehetik ki. A pártok népszerűségi versenye leginkább ennek a nagyjából egymilliós tömegnek a megnyeréséről szól. És az ő preferenciáikról is lehetnek sejtéseink.

Bajnaiék már a spájzban vannak 

A Medián felmérésének adataira támaszkodva a várhatóan szavazó, de pártnélküli választók között Bajnai Gordon és Mesterházy Attila népszerűsége magasabb, az összes többi kulcsfiguráé viszont alacsonyabb, mint az összes megkérdezett között. A két kedveltebb baloldali politikus esetében az eltérések hibahatáron belüli különbségek, de a baloldal reményeit erősítheti, hogy Orbán Viktor és Vona Gábor népszerűsége vastagon (5 illetve 7 ponttal) alacsonyabb a rejtőzködő szavazók között. A kiugróan népszerűtlen Gyurcsány Ferencet leszámítva a még viszonylag kiegyenlített „országos népszerűségi listával” szemben, a pártnélküli aktív választók között így már jelentős különbségek láthatóak: a legnépszerűbb Bajnainál (34 pont) Mesterházy még csak 2, az LMP-s Karácsony Gergely már 5, Orbán Viktor 9, Vona Gábor pedig 16 ponttal gyengébb.  

Kövesd a Petőfi utcát a facebookon is!