Közömbös rendőröket, fölényeskedő és durva közterület felügyelőket, látványosan aktivizálódó jogvédőket és mindenkinek kiszolgáltatott hajléktalanokat sodort össze a december elseje óta hatályos "hajléktalan-törvény". A hatóságok szakmai felkészítést és további forrásokat nem kaptak, újabb feladatokat viszont igen. Elegük is van belőle.

Nyilván sokaknak feltűnt, hogy a Blaha Lujza téren lakásért tüntetőket napokig “békén hagyta” a rendőrség. Az ő esetük is szóba került Barna Sándor rendőr vezérőrnagy tegnapi sajtótájékoztatóján. Budapest főkapitánya elmondta: sajnálattal veszi tudomásul, hogy mind ez idáig egyetlen szervezet sem vállalta, hogy megoldást keres az ott fekvők problémáira, amelyek egyáltalán nem rendőri szakkérdések. … Barna Sándor nem hagyott kétséget afelől, hogy pontosan tudja, rendőri intézkedéssel nem lehet megoldani az adott problémát, (Népszabadság 1989.december.2.)

Alapvetően jó tapasztalatai vannak a rendőrökről Pálnak, az ötvenes éveiben járó hajléktalannak, aki szerint az állomány nagy része "vagány srácokból" áll, a bűnözők üldözését tekintik a munkájuknak, ezért nem is érzik feladatuknak a hajléktalanokkal szembeni fellépést. A rendőrök legtöbbször egyszerűen félrenéznek és továbbmennek, de többször előfordult már, hogy elmondták, hol találhat a környéken nyitott kapualjat vagy melegedésre alkalmas helyet. Annál többször gyűlt meg a baja a közterület-felügyelőkkel, akik elmondása szerint rendszeresen agresszívan intézkednek.

Hasonló tapasztalatokról számolt be a Fedél nélkült árusító Sándor is, aki szerint a rendőrök közömbösek, „sok közterületes viszont élvezi, hogy a leggyengébbekkel szemben élhet hatalmával. A rendőrök között inkább a fiatalok szoktak tiszteletlenül fellépni, de idővel ők is eltanulják a helyes viselkedést idősebb kollégáiktól.”

Nincs semmije, de azt lenyúlják

Rendőrökkel jó személyes tapasztalatokat szerzett Kopjás Attila „Steve” is, a Börtön helyett lakhatást állampolgári hálózat aktivistája, akivel szemben több akcióban is intézkedtek. Az aktivista ugyanakkor számos olyan esetről tud „megbízható forrásból, amikor az intézkedő rendőrök egyértelműen ellenségesen léptek fel hajléktalanokkal szemben, szánt szándékkal zaklatták őket, és gyakran egyszerűen megsemmisítették az ingóságaikat".

A rendőröknél állítólag agresszívabb közterületeseket foglalkoztató Fővárosi Közterület-felügyelet együttműködési megállapodást írt alá a Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálatával, ennek eredménye pedig a hajléktalanokkal kapcsolatos intézkedéseket szabályozó részletes szakmai útmutató - közölte a Petőfi utca megkeresésre a felügyelet sajtóosztálya. Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója szerint azonban az együttműködést bejelentő sajtótájékoztató óta semmiről nem egyeztettek, az útmutató kiosztásán kívül más szakmai felkészítésről, esetleg tréningről nem tudnak.

De még ez az útmutató se jutott feltétlenül el a kisebb utcákat és tereket ellenőrző kerületi felügyelőkhöz, akiknek a fővárosi felügyelet legfeljebb ajánlhatja saját szabályozását. Ráadásul külön megállapodások alapján három kerületben, köztük a hajléktalan-ügyben különösen fontos VIII.és V. kerületben a helyi közterület-felügyelet ellenőrzi a teljes területet. A hivatalok jóval kisebb méretéből fakadóan pedig a kerületi felügyeletek közvetlenebb politikai irányítás alatt állnak.

Kocsis Máté plátói viszonyba keveredik

Országos szinten első példaként 2006 óta van együttműködési megállapodása a Menhely Alapítvánnyal -tájékoztatta munkatársunkat Kocsis Máté, józsefvárosi polgármester irodája. A hajléktalan-ügy politikai főszereplőjének sajtósa szerint többek között ennek köszönhetik "a felügyelet rendkívül eredményes munkáját". - Aranyos - reagálta Kocsis sajtósára a Menhely Alapítvány igazgatója, aki semmilyen megállapodásról nem tud.

Mint ismert, az eredményes józsefvárosi munka részeként egy huszonnégy órán át nyitva tartó szabálysértési irodát is létrehoztak, ahova a kerületben élő hajléktalanok bármikor beszállíthatóak, és gyorsított szabálysértési eljárás alá vethetőek. A közrendvédelmi akció keretében rövid időn belül 1100 szabálysértési eljárást folytattak le, és a polgármesteri iroda tájékoztatása szerint egyetlen panasz sem érkezett az intézkedésben résztvevő közterület felügyelők munkájára.

Nem akarták elhinni az új törvényt a rendőrök

A hajléktalanok és az emberjogi aktivisták mellett a rendőrök sem lelkesednek az új szabályokért. Kopjás Steve főaktivista szerint a rendőrök nehezen tudnak mit kezdeni az új helyzettel: "Több olyan rendőrrel beszéltem, aki elsőre nem akarta elhinni, hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértés lenne, pláne, hogy a jövőben börtönbüntetéssel is sújtható, és szó szerint kellett idéznem a jogszabályt ahhoz, hogy mégis elhiggye."

Dr. Székely Zoltán, a Rendőr Szakszervezetek Védegyletének jogásza elmondta, hogy értesülései szerint az állomány alapvetően negatívan éli meg a módosításokat, úgy érzik, hogy szociális munkások hatáskörébe tartozó problémákat kell kezelniük. Székely úgy véli, hogy az intézkedéseket végrehajtó rendőrök valószínűleg azért sem örülnek, mert a probléma megoldásához nincs igazán hatásos eszközük. Ráadásul a hajléktalanok kényszerből élnek az utcán, így idővel újra fel fognak tűnni ott, ezért Székely szerint a rendőrök amikor csak lehet, kerülik a feleslegesnek tűnő intézkedéseket.

"Éppen mivel senki nem választja azt, hogy hajléktalan legyen, abszurd az a gondolat, hogy ezt jogilag megpróbálják szankcionálni." Nem tartja elfogadhatatlannak viszont az ellátó intézményekbe történő kikényszerített beköltöztetést a jelenlegi rendszer kibővítését és fejlesztését követően. Székely szerint ez „egyszerre védené meg a hajléktalanokat a megfagyástól és a bűnözéstől is”.

Nemzeti érzelmű szakszervezetis utolsó nyilatkozata szabadlábon

Alapvető törvényalkotási hibának tartja az egész esetet Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség szakszervezetének főtitkára, aki közvetlenül előzetes letartóztatásba helyezése előtt nyilatkozott. Szima szerint a rendészeti kezeléssel csupán a probléma elódázását érték el. A törvénymódosítást azért is tartja hibás lépésnek, mert a magyar társadalom egyre nagyobb része szegényedik el, így egyre többen találhatják magukat ilyen kiszolgáltatott helyzetben.