Nem mond le posztjáról Schmitt Pál köztársasági elnök, miután a doktori disszertációját vizsgáló bizottság nyilvánosságra hozta jelentését. Schmitt rutinos nem_lemondó. Annak ellenére maradt például a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a 2004-es athéni olimpiát követően, hogy ott több magyar olimpikont is doppingvétség miatt zártak ki, ő pedig még korábban kijelentette, hogy távozik a MOB éléről, ha az olimpián bármelyik magyar sportoló lebukik. Összeállításunkban az utóbbi évek Schmitt-antitézieseit gyűjtöttük össze a világ következményekkel terhelt feléről, és az is kiderül, hogy volt ez másképp Magyarországon is.
2006: Cecilia Stego Chilo mindössze 10 napot töltött el kulturális miniszterként Svédországban, amikor kitudódott, hogy nem jelentette be az adóhatóságnál gyermeke dajkájának alkalmazását, valamint nem fizette a televíziókészüléke utáni üzembentartási díjat sem. Azonnal benyújtotta lemondását.
2010: David Laws, a brit pénzügyminiszter-helyettesi posztról távozott, miután költségvisszatérítési botrányba keveredett. A The Daily Telegraph konzervatív újság által feltárt részletek alapján Laws 3 év alatt több mint 40 ezer fontot vett fel londoni szolgálati lakásának fenntartására, ám azt elhallgatta, hogy a lakás élettársának a házában van, holott az ilyen jellegű költségek elszámolását szigorúan tiltják a brit törvények. Az ügy pikantériája, hogy Laws nem anyagi előnyökre szeretett volna szert tenni, hanem csupán homoszexualitását kívánta titokban tartani.
2010: Horst Köhler német államfő egy szerencsétlen nyilatkozata miatt mondott le. Az Afganisztánban állomásozó német katonai misszió kapcsán mondta azt, hogy a haderejük jelenléte részben az ország gazdasági érdekeit szolgálja. A hatalmas ellenzéki felzúdulás ellenére a posztján maradhatott volna, maga Merkel kancellár is többször kérte erre. Köhler azonban úgy érezte, hogy bár szavait félreértették, maga a feltételezés, hogy ilyen gondolatokat tulajdonítanak neki, nélkülözi az államfői poszt gyakorlásához elengedhetetlen tiszteletet.
2011: Karl Theodor zu Guttenberg története emlékeztet leginkább Schmitt Páléra. A korábban gazdasági, majd védelmi miniszter doktori disszertációjáról kiderült, hogy jelentős része más munkákból lett átemelve. A CSU fiatal reménysége először ugyan tagadta a vádakat, de két hét alatt végül beletörődött az elkerülhetetlenbe. Előbb csak doktori fokozata visszavonását kérte, de miután a sajtó nyomása nem csitult, miniszteri megbízatásáról is lemondott.
2011: Liam Fox brit védelmi miniszter azért mondott le, mert kiderült hogy a minisztérium rendezvényein és különböző állami eseményeken egy közeli barátja hivatalos tanácsadóként rendszeresen megjelent, holott nem állt a minisztérium alkalmazásában. Ahogy derültek ki az újabb és újabb külföldi utak, melyeken a titokzatos civil barát is részt vett, úgy dagadt egyre nagyobbra a botrány, így Fox számára egy idő után nem maradt más megoldás, mint a lemondás.
2012: Christian Wulff rövid időn belül a második német államfő lett, aki lemondott posztjáról. A Bild című német bulvárlap próbálta feltárni Wulff gazdasági kapcsolatait befolyásos német üzletemberekkel, de magát az államfőt nem sikerült elérniük, mivel éppen külföldön tartózkodott. Mikor azonban értesült a készülő cikkről, felhívta a főszerkesztőt, akinek a hangpostáján fenyegetőzésekkel telített, személyes hangvételű üzenetet hagyott. Az máig vitatott, hogy a cikk teljes elvetését akarta-e, mint ahogy a Bild állítja, vagy csupán késleltetését, amíg hazaér külföldi útjáról. Mindenesetre az üzenet leközléséhez az államfő nem járult hozzá, ami persze még gyanúsabbá tette. Természetesen a részletek napvilágra kerülése után a teljes német sajtó rászállt Wulffra, évekre visszamenőleg átnézték minden kiadását, és kérdések százaival kezdték bombázni, így végül nem maradt más választása, mint bejelenteni a lemondását.
2012: Három indiai miniszter mondott le, ketten mert pornót néztek egy telefonon a parlamentben, a harmadik, mert övé volt a telefon. Egyikük azzal próbált meg védekezni, hogy egy nő megerőszakolásáról néztek csak videót, mert későbbi felszólalásában erről a témáról akart beszélni a parlamentben.
2012: Chris Huhne, brit energiaügyi miniszter egy 2003-as gyorshajtási ügy miatt volt kénytelen távozni. Akkor azt állította, hogy a traffipax által készített időpontban a felesége vezette a kocsiját, ám az ügyészség hosszas nyomozás után mindkettejük ellen vádat emelt a hatóságok félrevezetése miatt. A liberális képviselő továbbra is ártatlannak vallja magát, ám mégis távozik, mert úgy ítéli meg, hogy a bírósági ügyek hátráltatnák munkájának elvégzésében.
Magyar kormánytagok:
2000: Nógrádi László (Orbán-kormány) közlekedési és vízügyi miniszteri posztjáról mondott le, miután megkülönböztető jelzést használó szolgálati autójával balesetet szenvedett, amely következtében két fiatal meghalt. Bár az autót nem ő vezette, a "magával szemben támasztott erkölcsi érzéknek eleget téve", bejelentette a lemondását.
2003: Kiss Elemér (Medgyessy-kormány) kancelláriaminiszter azért mondott le, mert három állami vállalatról is kiderült, hogy üzleti megbízásokat adott a szocialista politikus volt ügyvédi irodájának. Bár Kiss szerint minden szerződés teljesen törvényes volt, nem akarta, hogy a Medgyessy-kormány sikerességének ez a történet állhasson az útjába.
2007: Petrétei József (Gyurcsány kormány) igazságügyi és rendészeti miniszter már 2006. szeptember 19-én felajánlotta a lemondását, ám akkor azt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadta el. A miniszter a Kossuth téri események és az MTV székházánál történetek miatt kívánt távozni. 2007 májusában, miután sorra kerültek felszínre a rendőrséggel kapcsolatos botrányok, ismét felajánlotta a lemondását, melyet ekkor a miniszterelnök már elfogadott.
2008: Szabó Pál (Gyurcsány-kormány) közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a monorerdői vonatbaleset után ajánlotta fel lemondását. A vasúti szerencsétlenségben két személyszállító vonat ütközött össze, négyen vesztették életüket.