A kormánytöbbség a múlt héten mindenfajta hozzászólás vagy magyarázat nélkül szavazta le, hogy az országgyűlés napirendre vegye Schiffer Andrásnak a rendszerváltás előtti ügynökök listáit és jelentéseit nyilvánosságra hozó törvényjavaslatát. Az államszocializmus elítélését alaptörvénybe emelő jobboldal ellenállása meglepőnek tűnhet, az aktákról szóló törvényhozási vita kronológiája azonban világos tendenciát mutat. A Fidesz 1998, az első Orbán-kormány megalakulása óta ellenáll a jelentések nyilvánosságra hozatalának.Pártja sajtóosztályára irányította az Index riportereit Kerényi János fideszes országgyűlési képviselő, amikor azok arról kérdezték, hogy miért szavazta le Schiffer javaslatának tárgysorozatba vételét. A Petőfi utca ezt követően megkereste a Fidesz sajtóosztályát, ahonnan többszöri visszahívást követően végül Lázár János hétfői sajtótájékoztatójának összefoglalóját küldték el.
A Fidesz frakcióvezetője ekkor leszögezte, hogy szerinte ugyan az ügynöklistákat nyilvánosságra kell hozni, de ezzel a véleményével kisebbségben van a frakcióban, pártja ugyanis megosztott abban kérdésben, hogy az ügynökaktában szereplő információk az állam vagy megfigyelt személyek tulajdonát képezik. Schiffer javaslatának visszautasítását azonban nem önmagában ezzel magyarázta, hanem, hogy "nemzetbiztonsági kockázattal járna, ha a katonai titkosszolgálatok ilyen típusú adatai nyilvánosságra kerülnének".
Utóbbi lehet az egyik igazán fontos szempont, aminek érvényesítése mögött elsősorban a szolgálatokat "virtuóz módon" kezelő Kövér László igénye lehet - mondták egybehangzóan a témában jártas forrásaink. Az első Fidesz-kormányban a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter eszerint a szolgálatok stabil működését féltheti, bár 1990 óta valószínűleg az összes ügynök lecserélődött.
A másik ügydöntő szempont azonban a Fideszben és a párt holdudvarában lévő érintettek lehetnek. Az ügynökkérdésben jártas szakemberek szerint az ügynöktörvény különösen kényelmetlen helyzetbe hozhatja a Katolikus Egyház vezetőit és az 1990 előtti magas rangú külügyi beosztottakat.
A titkosszolgálati akták nyilvánosságra hozatala ellen eddig a következő érveket hozták fel:
Ellenérv 1.
Az adatok egy jelentős részét megsemmisítették a kilencvenes évek elején.
A Kenedi-bizottság jelentése feltárta, hogy mely dokumentumok semmisültek meg, ugyanakkor azt is, hogy a mágnesszalagokon tárolt nyilvántartások manipulálatlanok, és teljes mértékűek - mondta el kérdésünkre Ungváry Krisztián történész, a bizottság egykori tagja. A 18 titkosított mágnesszalag jövője ugyanakkor bizonytalan, feldolgozásuk is leállt, miután a kormány 2010 végén rendeletben szüntette meg a még Bajnai Gordon által életre hívott bizottságot. A szalagokat felügyelő bizottság megszüntetését akkor azzal indokolták, hogy a kormány hamarosan törvénytervezetet fog benyújtani az ügynöklisták nyilvánosságra hozataláról, így a bizottság munkája okafogyottá vált.
Ellenérv 2.
A kartonok egy részét manipulálhatták, így azokkal ártatlan embereket vádolhatnak.
Ungváry szerint ilyen utólagos manipuláció technikailag kizárt, ennél szigorúbb rendszerű nyilvántartás nincs a országban. "Olyan színvonalú állítás ez, mint hogy valaki a nyílt utcán könnyedén vehet útlevelet magának." Hamis karton kiállításához vagy olyan sorszámot kellett volna kiadni, amelyik még nem volt használt, de akkor a magas számozás lenne árulkodó, vagy pedig már kiadott számot, akkor viszont mindez visszakereshető lenne a naplókban. A naplókat folyamatos sorszámokkal vezették, ráadásul három különböző helyen tárolták, így az utólagos bejegyzés kivitelezhetetlen lett volna. Nem véletlen, hogy még soha senki nem tudott hamisított kartont felmutatni.
Ellenérv 3.
Csak a tartótiszteket kéne nyilvánosságra hozni, a zsarolással beszervezett egyszerű jelentőket nem.
Az állambiztonsági hálózati nyilvántartásban mintegy 200 ezer név szerepel. Ez az összes 1950 és 1990 között beszervezett személyt jelenti, így azokat is, akik a beszervezésük után egyetlen találkozóra sem mentek el, és sosem készítettek jelentést. Ezek az információk azonban szintén kiderülnek a nyilvántartásból, mint ahogy az is, hogy ki meddig állt kapcsolatban a BM-mel: így nem fordulhatna elő, hogy egy ártatlan emberről gondoljuk azt, hogy tömeggyilkos volt.
Ellenérv 4.
Eldöntetlen, hogy az ügynökaktában szereplő információk az állam vagy megfigyelt személyek tulajdonát képezik
Az ügynökaktákat az állam megbízásából állami alkalmazottak készítették, és kezelték, tulajdonjoguk valójában nem lehet kérdéses. Elvileg az aktákban szereplő érzékeny személyes információk kezelése jelenthetne problémát, és megzsarolt ügynökök esetében valószínűleg rengeteg ilyen lehet. Erre azonban már a jelenleg hatályos törvény is garanciákat nyújt. Az aktákat kutató szakemberek már most is csak anonimizált formában juthatnak hozzá olyan érzékeny információkhoz, mint például az egészségi állapot vagy a szexuális orientáció.
A meg nem született ügynöktörvény kronlógiája az 1990 utáni kormányok alatt1990 január A Dunagate-ügy kapcsán a Fidesz és az SZDSZ közösen szorgalmazza az ügynökakták nyilvánosságra hozatalátAntal- és Boros-kormány (1990 - 1994)1994 Hosszas politikai alkudozások után márciusára születik meg az első ügynöktörvény. Ez csak a politikai közszereplők átvilágításáról rendelkezett, de a listák nyilvánosságra hozataláról nem.Horn-kormány (1994 - 1998)1994 végén az AB megsemmisíti a törvényt. Az alkotmánybírók diszkriminatívnak ítélték a vizsgálandó személyek körét, és hiányolták a nyilvántartást felügyelő szervet is.1996-ban hozták létre az AB határozatának megfelelő jogszabályt, amely értelmében1997-ben létrejött a Történeti Hivatal. További módosításokkal kiterjesztették a vizsgálandó személyek körét a bírákra, ügyészekre és a média azon vezető szereplőire, akik képesek a közvélemény befolyásolására. Az átvilágítást végző bírák vizsgálatának eredményei azonban semmilyen szükségszerű konzekvenciával nem jártak, hiába állapították meg több politikus érintettségét is, ennek akkor semmiféle következménye nem lett.Első Orbán-kormány (1998 - 2002)-Medgyessy-kormány (2002-2004)2002 A parlament bizottságot hoz létre a törvény módosítására, miután nyilvánosságra kerül, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök a BM III/II-es ügyosztályának tisztje volt. A bizottság, főleg a kormányzó szocialisták ellenállása miatt, nem jutott érdemi eredményre.2003 A kormány törvényt alkot az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról és arról, hogy az egykor megfigyeltek számára hozzáférhetővé váljanak a rájuk vonatkozó ügynökakták.Gyurcsány-kormány (2004-2009)2004 végén Gyurcsány Ferenc bejelenti, hogy korlátozás nélkül nyilvánosságra kell hozni az aktákat.2005 májusában a Fidesz javaslatára módosítják a 2003-as törvényt, melynek értelmében a levéltár honlapján mindenki számára hozzáférhetőek lettek volna az akták. Két héttel a törvény elfogadása után azonban Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult előzetes normakontrollt kérve. Az államfő szerint a törvény nem biztosít érdemi jogorvoslatot, és alkotmányos indok nélkül korlátozza az érintetettek személyes adatainak védelmét. A törvény emiatt nem lépett hatályba.2005 októberében az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a jogszabályt. Az AB hiányolta azokat a garanciális feltételeket, melyek szavatolni tudták volna az adatok valódiságát.2007 végén összeállt a Kenedi-bizottság, melynek feladata többek között szakmai javaslatok meghozatala volt, melyek mentén elindulhatott volna egy új törvényi keret megalkotása. Bár egy év alatt elkészült a jelentésük, a törvényalkotás mégis elmaradt. Ismert, hogy a bizottságot vezető Kenedi János maga is az interneten történő teljes nyilvánosságra hozatal pártján volt. Jelentésükben megállapították, hogy az akkori törvények egyes kitételei nem az alkotmányos demokrácia emberi jogi szempontjait, hanem a titkosszolgálatok vélt érdekeit szolgálják.Bajnai-kormány (2009-2010)2009 őszén a bizottság javaslatára archíválják a "legkényesebb adatokat" tartalmazó 18 mágnesszalagot.2010-ben Bajnai Gordon miniszterelnök egy háromtagú, Kenedi János vezette civil bizottságot kért fel, hogy felügyeljék a mágnesszalagok tartalmának feldolgozását, valamint az adatok minősítésének megállapítását, hogy utána a titkosítás alól feloldott információkat nyilvánosságra lehessen hozni. Bajnai sajtótájékoztatón emelte ki, hogy csak azoknak az információknak a titkosított státuszát kívánják meghagyni, melyek Magyarország biztonságához elengedhetetlenek.Második Orbán-kormány (2010 -)2010 végén a bizottság már az Orbán Viktor vezette kormánynak jelentett. A jelentést az a kormányrendelet előzte meg, amely a Kenedi-bizottság megszüntetéséről szólt. A kormány által kiadott hivatalos indoklás szerint születőben van egy törvénytervezet, amely az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát eredményezné, így a bizottság léte okafogyottá vált. A tervezetet Kenedi János azonban abszurdnak nevezte, hiszen az alapján a megfigyeltek haza is vihették volna a róluk szóló aktákat, így a levéltár dokumentumait szét lehetett volna hordani. A KIM államtitkára, Rétvári Bence erről azt mondta, hogy az érintettek maguk dönthetnék el, hogy a rájuk vonatkozó információkat a nyilvánosságra hozzák, megőrzik vagy pedig megsemmisítik inkább. Az elképzelés nagyon heves tiltakozást váltott ki a történészek és szakértők között, a javaslat pedig végül feledésbe merült.2011 márciusában elindul a szigoruantitkos.hu honlap, melyre több száz, egykor a BM kötelékébe tartozó szigorúan titkos állományú tiszt neve került fel, köztük ismert politikusok és közéleti személyiségek is. A honlap elindítása alkalmából tartott sajtótájékoztatón megjelent Lázár János is, aki elmondta, hogy a teljes iratnyilvánosság kérdése a Fidesz-kormány első kilenc hónapjában még nem került napirendre, de napirendre fog kerülni.2012 februárjában Schiffer András, az LMP képviselője indítványozza az ügynökakták megnyitását lehetővé tevő törvénytervezet tárgysorozatba vételét, de a kormánypárti képviselőik többsége ezt leszavazza.
