Miközben a Jobbik képviselőjének tiszaeszlározó felszólalása és gyöngyöspatai polgármesterének "polgárháborúzó" beszélgetése kapcsán a Fidesz éppen elhatárolódik a rasszista szólamoktól, a kormány igyekszik feltűnő lépéseket tenni a szélsőjobboldal egyik kedvenc témájában, a leszakadt vidékek közbiztonsága ügyében. A múlt héten a Belügyminisztérium két terve is nyilvánosságra került, amelyek alapján a rendőrség segítségével próbálnák megnevelni a társadalom peremére szorult gyerekeket. A szakértő szerint paternalista, helyenként erőszakos és a meglévő riasztó állapotokat törvényesítő rendszer épül.

Egy első ránézésre jó szándékú és kifejezetten haladó szemléletű, de a romákat etnikai alapon sztereotipizáló program kapcsán ment szembe egymással a Belügyminisztérium vezetése és a program kidolgozásának támogatására felkért négy civil jogvédő szervezet (Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, Magyar Helsinki Bizottság, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Társaság a Szabadságjogokért). Úgy tűnik, hogy a nyilvános levelezés meggyőzte a BM-et, és a jogvédők mellé állt Balog Zoltán felzárkóztatási államtitkár is. Vagy nem.

A jogvédők azért tiltakoztak, mert szerintük a Belügyminisztérium megbélyegzi a roma gyerekeket, amikor a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Program keretében olyan modellprogram kidolgozását írja elő, amelynek célja kizárólag a cigány fiatalok jogkövető magatartásának elősegítése. „A magatartás minősége nem lehet etnikai hovatartozás kérdése" – mondják a jogvédők.

A programot egy sztereotíp megkülönböztetések nélkül megfogalmazott kormányhatározat indította el. A határozatból fakadó feladatokat aztán szétosztották a minisztériumok között, így került a közbiztonsággal kapcsolatos rész a BM-hez, ahol az egyik részét úgy fordították le maguknak, hogy abban már kizárólag a cigány gyerekek jogkövetése volt kitűzve célként.

Kipipálja a házi feladatot a BM

A rendőrség munkacsoportjába hívták el aztán a civil szervezetek szakembereit, akik azonnal kérték a névváltoztatást, de emellett további aggályokat is megfogalmaztak – mondta el a Petőfi utca kérdésére Ivány Borbála, a Helsinki Bizottság munkatársa. Csak az első megbeszélésen vált világossá számukra, hogy a feladat végrehajtásához se források, se plusz ember nem áll rendelkezésre.

Az egész feladat a rendőrség hatáskörébe került, miközben a korábbi bűnmegelőzési programok tapasztalatai azt mutatják, hogy a rendőrség önmagában csak nagyon keveset tud tenni. A civil szervezetek azt is kifogásolták, hogy a program végrehajtására értelmetlenül rövid idő, mindössze egy év áll rendelkezésre. Ivány szerint ezért inkább tűnik az egész egy kötelező feladat kipipálásának, míg a program fenntarthatóságával eddig még nem foglalkoztak a minisztériumnál.

Ivány úgy látja, a program reális kimenetele esetleg útmutató lehet a közterületeseknek és a rendőröknek, arról, hogy ha látnak egy csellengő fiatalt, akkor milyen szervezetekhez kell őt irányítani. Ez persze hasznos dolog, de egy hátrányos helyzetű ember társadalmi beilleszkedését ennyivel nem lehet elérni. A jogász szerint a stratégia-kormányhatározat-minisztérium-rendőség folyamatban elveszett az eredeti komplex kép, így pedig nem lehet a stratégia céljait elérni.

Az államtitkár semmit nem változtatna. Aztán mégis.

Úgy tűnik, hogy a civil szervezetek részsikert tudtak elérni a fokozott nyomásgyakorlással. Első tiltakozó levelükre Felkai László, a BM közigazgatási államtitkára még azt válaszolta, hogy nem tervezik megváltoztatni a munkacsoport feladatkiírásának elnevezését, később azonban mégis visszakozott. „A minisztériumnak nem állt szándékában programtervében megbélyegezni a cigány fiatalokat, és sajnálnák, ha megfogalmazási problémák miatt megszakadna az együttműködés... ezért a civil szervezetek javaslatai alapján megkezdték az intézkedési tervek felülvizsgálatát” – válaszolta kérdésünkre a BM sajtóosztálya. 

A válaszból nem derül ki, hogy a felülvizsgálat csak a munkacsoport elnevezésére vagy az egyéb, strukturális problémákra is vonatkozik. A Helsinki Bizottságnak közben Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár azt írta, hogy államtitkársága nem is ismerte az intézkedési tervet, de a civil szervezetek észrevételeivel egyetértenek, és felvették a kapcsolatot a Belügyminisztériummal, akik számára szakmai támogatást is kívánnak adni a modellprogram módosításához. A levél második felében viszont Balog már arról írt, hogy nem módosítani, hanem megvalósítani kívánják az intézkedési tervet, így kérdés, hogy a válasz mit is jelentett pontosan.

Ivány Borbála szerint az igazán fontos kérdés most az, hogy az újabb keltezésű levelekben tapasztalható pozitív hozzáállás vajon túlmutat-e az elnevezés körüli szimbolikus szempontból lényeges kérdésen, és a minisztérium emberei vajon figyelembe veszik-e a program alapfeltételeivel kapcsolatban megfogalmazott kritikákat.

Rendőröket állítanak a gyerekekre

Nem a bürokrácia kisiklásáról, hanem a kormányzat paternalista, népnevelő felfogásáról árulkodik, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok szocializációs gondjainak megoldását rendőrségi hatáskörbe utalják – mondja Kende Ágnes, a Gyerekesély Egyesület oktatási szakértője. A szociológus az egész kormányzati szemléletet átható, szerencsétlen megoldásnak tartja a „felzárkózás” szó állandó használatát is, amely „azt az üzenetet közvetíti, hogy "ti még nem értétek el a mi fehér, középosztálybeli gyerekeink civilizációs szintjét”.

A szakember kritikáját igazolhatja a héten nyilvánosságra került "iskolakerülés elleni fellépést biztosító" törvénymódosítási-tervezet, amely szerint az iskolából ellógni próbáló diákot iskolaőr tartaná az épületben, és ha mégis kijutna, akkor egyenesen az igazgatóhoz vihetné a testi kényszer alkalmazására is feljogosított rendőr.