Szinte biztos, hogy már áprilisban személycserék lesznek a félidejéhez érkezett második Orbán-kormányban. A történet nyerteseit és veszteseit ugyan még nem ismerhetjük, de a sajtóban már erős tippek forognak az átalakításról. Összeállításunkban a miniszterek mellett a három legismertebb, önálló területért felelős államtitkár esélyeit is mérlegeljük. Erősítsék meg, vagy bizonytalanítsák el személyzeti politikájában a miniszterelnököt, szavazzanak a kormány átalakításáról!
Balog Zoltán - társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Fazekas Sándor - vidékfejlesztési miniszter
Ki lehetne autentikusabb figura a vidékfejlesztés élén, mint a korábbi karcagi polgármester?
Fazekas ismeretlen politikusként keveredett az országos ügyekbe, és ugyanilyen ismeretlenül távozna, ha Orbán Viktor most cserélne vidékfejlesztési minisztert. De nem most fog. A minisztert nem tudta megrendíteni államtitkárának, Ángyán Józsefnek a lemondása sem. Ángyán azért távozott posztjáról, mert úgy érezte, maffiacsaládok és zöldbárók tartják kezükben a vidéki földpályázatokat, Fazekas azonban "nem hisz az ilyen összeesküvés-elméletekben". A Nemzeti Vidékstratégia kialakításában hűségesen követte a kormányprogramot, és leginkább hozzá kötődik a kormányzati PR egyik slágerterméke, a Darányi-terv.
Fellegi Tamás - egyes pénzügyi szervezetekért felelős tárca nélküli miniszter
Fellegi egyszer már látványosan lelépett ebben a ciklusban, akkor a fejlesztési miniszteri posztjáról mondott le. Hivatalosan azért, hogy főállásban az IMF-tárgyalásokra koncentrálhasson, nem hivatalosan pedig azért, mert nem jött ki jól a kormány körül fellelhető gazdasági háttéremberekkel, és a várt külföldi tőkét sem sikerült az országba hoznia. Nem teljesen világos, hogy új posztjáról miért váltaná le Orbán Viktor, de állítólag megteszi. Azt biztosan nem gondolja, hogy a tárgyalások Fellegi miatt nem haladnak, ha pedig megint a „háttéremberek” diktálnak, akkor érthetetlen, hogy miért nevezte ki decemberben.
Hende Csaba - honvédelmi miniszter
Az egykori MDF-s képviselő a polgári körök koordinátoraként Orbán jobbkeze volt, ott szerzett érdemei elismeréseként is kaphatta meg a honvédelmi tárca vezetését. Az elmúlt két évben igazán emlékezetes alakítása nem volt. Járt Afganisztánban, sokszor értekezett a hadsereg fejlesztésének fontosságáról, és próbálta rendbe szedni a Zrinyi egyetem hírnevét a tavaly kirobbant botrányok után. Talán új lendületet adhat tárcájának az a február végén megpendített elképzelés, hogy a magyar hadipar lehet az egyik húzóágazat, amelynek felfuttatásával csökkenthető lenne az államadósság. A nagyívű hadipari fejlesztések beindulásáig nem várhatóak komoly változások a minisztérium környékén, de annak élén sem.
Hoffmann Rózsa - oktatásért felelős államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Hoffmann igazi botrányhőse az első két év kormányzásának, az ő nevéhez fűződik a felsőoktatás és a közoktatás gyökeres átalakítása, mellyel még a fideszes oktatáspolitikusokat is kiakasztotta. Saját munkatársain kívül nem találni olyan kompetens megszólalót, aki elégedett lenne a változtatásokkal. Matolcsy mögött ezüstérmes a lemondásra legtöbbször felszólított kormánytag contentben. Meg nem erősített híresztelések szerint eleve csak a törvények megalkotására kapta a mandátumát, leváltása mégis az egyik legnehezebb ügynek tűnik. Még akkor se mehetett, amikor állítólag ő maga kérte a felmentését, többek szerint a KDNP olyan drágán mérné Hoffmann lecserélését, ami Orbánnak sehogyan se érné meg. Már csak az a kérdés, hogy egy nem létező pártnak egyáltalán mitől van bármekkora súlya?
Matolcsy György - nemzetgazdasági miniszter
Matolcsy György.
Martonyi János - külügyminiszter
Martonyit szintén gyakran emlegetik a lehetséges távozókról szóló találgatásokban. A külügyminiszter tavaly viszonylag sikeresen, bár Orbán árnyékában, vitte végig a magyar EU-elnökséget. Azóta energiái túlnyomó részét az ország egyre súlyosabban leamortizálódó nemzetközi presztízsének védelmére kellett fordítsa, és nem lenne meglepő, ha elfáradt volna a sziszifuszi küzdelemben. Schmitt Pál plágiumbotrányának kezdete óta többször felmerült mint lehetséges elnökjelölt, kérdés, hogy ebbe mennyire élte bele magát, mennyire fáj neki Áder János. Martonyi maga cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy kinevezése csak két évre szólna, és nem valószínű, hogy Orbánnak sokkal jobb jelöltje lenne a posztra.
Németh Lászlóné - nemzeti fejlesztési miniszter
Fellegi Tamás lemondása után nem csak az ellenzéki oldalon fogadta döbbent csend Némethné kinevezését az egyik legnagyobb pénzosztó minisztérium élére. A hivatalosan is legjobb nevű kormánytagban rejlő legnagyobb poén ekkor még alacsony (középfokú) iskolai végzettsége volt, de ezt gyorsan überelta politikai főtanácsadójának kinevezésével. Az új főtanácsadó Nyerges Attila, a kormány vezetőivel közismerten jó kapcsolatot ápoló szolnoki milliárdos, Nyerges Zsolt testvére lett. Némethné, ha csak teheti kerüli a nyilvánosságot, és parlamenti felszólalásai alapján sem tűnik karizmatikus néptribunnak. Távozása néhány hónappal a kinevezése után nagy meglepetés lenne, és ha mégis komolyabb események történnének körülötte (például egy átalakítással hatásköröket veszítene vagy nyerne) akkor az egyértelműen a legfelsőbb hatalmi szférák küzdelmét jelezné.
Navracsics Tibor - közigazgatási és igazságügyi miniszter
Navracsics elvileg a piramisjáték második szintjén áll, és valamennyi forrás szerint tényleg kulcsfigurája a kormánynak, miniszterként mégsem exponálta magát igazán látványos ügyekben. Pedig, ha valahol, akkor az igazságügyben voltak események. Semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, ezért alaptalannak tartjuk, és szerintünk Navracsicsot (is) hamis színben tünteti fel a központi erőtér működésének két alapváltozatát leíró, széles körben elterjedt híresztelés. Eszerint:
1. A miniszterelnöknek álmatlan éjszakáján beugrik a megoldás valamilyen kínzó problémára. Reggel felhívja Navracsics Tibort, aki elmondja az ellenérveket és az akadályokat, lebeszéli a tervéről. Orbán ezután felhívja Lázár Jánost, aki végrehajtja az eredeti tervet.
2. Simicska Lajosnak és/vagy Nyerges Zsoltnak beugrik a megoldás valamilyen kínzó problémára. Egyszer csak találkoznak a miniszterelnökkel, akivel tisztázzák a részleteket. Orbán felhívja Navracsics Tibort, aki elmondja az ellenérveket és az akadályokat, lebeszéli a tervéről. Orbán ezután felhívja Lázár Jánost, aki végrehajtja az eredeti tervet.
Pintér Sándor - belügyminiszter
Pintér az egyik legstabilabb kormánytagnak tűnik, minden jel szerint betonbiztosan élvezi Orbán bizalmát a belügyi tárca élén. Pedig a milliárdos vállalkozó nem vállalt könnyű feladatot 2010-ben, egyszerre kell menedzselnie a rendvédelmi dolgozókat érintő átalakításokat, foltozni a rendőrség megtépázott tekintélyét, és folyamatosan reagálnia a Jobbik közbiztonsági kérdéseket tematizáló agresszíójára. Egyelőre azonban úgy fest, hogy képes mindezek kezelésére, még ha olyan nehezen értelmezhető, a tárcája alá tartozó túlkapások elő is fordulnak, mint a melegfelvonulás betiltása.
Réthelyi Miklós - Nemzeti Erőforrás Minisztere
Már egy éve folyamatosan jelennek meg hírek a korábbi kormányok alatt négy önálló minisztériumként működő humántárcák (oktatás, egészségügy, kultúra, szociális) összeolvasztásából létrehozott csúcsminisztérium vezetőjének lemondásáról. A 73 éves professzor nagyot vállalt, és állítólag már ő maga is távozna inkább. Az Operaház igazgatójának kinevezésekor olyan látványosan alázta meg Orbán Viktor, hogy Réthelyi ezután már minden csörtét az államtitkárainak hagyott meg, és így meg is úszta a további arcvesztést. Utódlására Balog Zoltán a legesélyesebb.
Szőcs Géza - kultúráért felelős államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Sok szempontból kilóg a kormányból a kultúráért felelős államtitkár, aki szakítva a hétköznapi, pragmatikus politikai hagyományokkal, metafizikai dimenziókba emelte a kultúrpolitikát. Valószínűleg ez segített neki elviselni, hogy a kinevezésekor megjelölt két legfontosabb területet, a filmgyártást és a külföldi magyar intézeteket rögtön el is vették tőle. Két év alatt Szőcs többször szembe ment a Fidesz-frakcióval, például a József Attila szobor áthelyezésének kérdésében vagy az Alföldi ellen intézett támadásokkor. Két tűz közé került, de valahogy életben maradt, amikor a kormány jelentősen csökkentette a kultúra finanszírozására szánt összegeket. Régi és kicsit misztikus baráti kapcsolata Orbánnal mégis elbizonytalanítja a leváltásáról már régóta spekuláló megfigyelőket.