Már első nagy érdeklődéssel várt elnöki döntése komoly dilemma elé állíthatja Áder Jánost, akinek nem lesz könnyű a nemzet egységét megjelenítenie Geréb Ágnes kegyelmi kérvényének elbírálásában. A jogerősen két év letöltendő fogházbüntetésre ítélt szülésznő ügyének megítélése egészen váratlan koalíciókat eredményezett. Geréb már az elsőfokú eljárás megszüntetéséért is kegyelmi kérvényt nyújtott be, amit Schmitt Pál elutasított. A másodfokon tovább szigorított ítélet újabb heves tiltakozó hullámot váltott ki, amely szakmai és politikai köröket is elért. Az interneten megjelenő hozzászólások alapján közben úgy tűnik, hogy sokan vannak azok is, akik szívesen látnák rács mögött az otthonszülés magyarországi megteremtésének szimbolikus alakját.

A köztársasági elnökhöz benyújtott kegyelmi eljárás menete jogi szempontból triviális eset, egyetlen feltétele, hogy az elítéltnek, közeli hozzátartozójának vagy ügyvédjének kérvényeznie kell. A kérelmek az igazságügyi miniszter támogató vagy ellenző ajánlásával érkeznek az elnökhöz, akinek azonban a döntés meghozatalában teljesen szabad keze van. A minisztérium állásfoglalását általában mégis döntő jelentőségűnek tartják, nem jellemző, hogy az államfő felülbírálja a szakminiszter javaslatát.

Magyarországon évente átlagosan ezren kérnek elnöki kegyelmet, de közülük csupán egy-két tucatnyian kapják meg. Nehéz pontos képet kapni a köztársasági elnökök ítélkezési gyakorlatáról, mivel a Köztársasági Elnöki Hivatal csak az elbírált kérelmek számát hozza nyilvánosságra, azt azonban nem, hogy milyen ügyek kapcsán született kedvező döntés.

A nyilvánosság kizárásával gyakorolt elnöki kegyelmet pár hete jogerős bírósági ítélet erősítette meg, amelyben elutasították a közérdekű adatra hivatkozó Origó keresetét. A KEH az érintettek személyiségi jogainak védelme alapján utasította vissza az adatigényléseket, a hírportált képviselő Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje szerint azonban önmagában az ügy megjelölésével nem lenne felkutatható, hogy kit mentett fel az államfő.

A Vasárnapi Híreknek köszönhetően mégis konkrétan ismerhetjük a Sólyom László elnökségének túlnyomó részében, 2005 és 2009 között meghozott mentesítő kegyelmi határozatokat. A hetilapban 2010 márciusában megjelent lista alapján Sólyom leginkább csalás, lopás, ittas vezetés és okirat-hamisítás miatt elítélteknek adott kegyelmet, de szerepel az elnök kedvezményezettjei között kiskorú veszélyeztetése és tiltott kéjelgés miatt elítélt is. Vagy csak vádolt, esteleg csak gyanúsított. Kegyelmet ugyanis nem csak a jogerősen elítéltek, hanem az egész büntetőeljárás alatt, akár már a rendőrségi szakaszban meggyanúsítottak is kérhetnek.

Halálos betegek kapnak kegyelmet

Az elnökök kegyelmi-politikájának megítélésében amúgy sem érdemes önmagukban a bűnügyekből kiindulni. Bár az elnököt semmilyen formális szabály nem köti, az eljárásokat ismerő ügyvédek szerint a kérvények mérlegelésénél a bűntény jellegétől teljesen független, leginkább személyes szempontok dönthetnek. Sólyom László irodájának egykori tájékoztatója szerint „az elbírálás általában az elítélt személyében, körülményeiben felmerült olyan méltányolható okok alapján történik, amelyeket a bíróság az ítélete meghozatala során nem értékelt enyhítő körülményként”.

A kegyelmi ügyek körüli általános homály nem akadályozza meg a szakértőket, hogy megkülönböztessék a sikeres kérvények két alaptípusát. Viszonylag jellemző gyakorlat, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőit mentesítik az adott esetben megfizethetetlenül drága eljárási költségek megtérítése alól. A másik jellemző eset, amikor halálosan beteg vagy hozzátartozók eltartásához nélkülözhetetlen elítélt büntetését engedik el. A konkrét döntések indokokait ugyanakkor még maguk a kérvényezők se feltétlenül tudják, mert a kegyelmi döntésekhez az elnökök semmilyen indoklást nem fűznek.

Az ügyek elsöprő többségénél az államfőnek és a véleményezésre jogosult szakminiszternek is csak formális aláírói szerepe lehet, a tényleges döntést hivatalnokaik hozzák meg. Az olyan erős hírértékű ügyekben, mint amilyen Geréb Ágnes kérvénye is, nyilvánvalóan személyesen az elnök hozza meg a határozatot.

Nemzeti döntés nem lehet

A kérvények elbírálása jellemzően három és hat hónap közötti idő alatt történik meg, és mível Geréb már februárban benyújtotta kérelmét, jó eséllyel ez lesz Áder János első komolyabb ügye. A szimbolikus jelentőségű döntés meghozatalában kifejezetten nehéz dolga lehet a nemzet egységének megtestesítésére gyúró új elnöknek. Politikailag nagyon heterogén társaság a Gerébbel szimpatizálók és az őt támadók tábora is, és lehetetlen lesz mind a két oldalnak tetsző döntést hozni. Az azért nagyon valószínűnek tűnik, hogy a kérvény elutasítása váltana ki erősebb felháborodást.

Az ügy kezdete óta számos petíció és kérelem érkezett az elnöki hivatalhoz Geréb felmentését kérve, legutóbb éppen 700 orvos és egészségügyi dolgozó aláírásával. De a kegyelem melett próbáltak meg lobbizni kereszténydemokrata parlamenti képviselők, külön fideszes képviselőnők, a közös nyilatkozatot kiadó ötven civil szervezet, nőszövetségek és külföldi szakmai szervezetek, köztük például a Brit Királyi Bábakollégium is, továbbá szerkesztőségünk abszolút kedvence, a Fénylény című – valószínűleg – vallási weboldal.

Netes fórumokon és kommentekben ugyanakkor kemény támadások is érik Geréb Ágnest és tevékenységét. Bár emögött sokan csak a pozícióikat féltő szülész-nőgyógyász lobbi lázongását látják, de tény, hogy egyes bulvárlapok rendszeresen jelentettek meg Gerébet támadó írásokat, és a keménykedő ókonzervatívoktól a libertáriusnak tartott véleményvezérig számos megszólaló kifejezetten örvendezett börtönbüntetésének.