Bár már több mint egy éve a magyar közélet egyik erős hangadója az Egymillióan a magyar sajtószabadságért Facebook csoport, céljait és működését még mindig rengeteg találgatás és félreértés övezi. Ez egyáltalán nem meglepő, ha létrejön egy szervezet, amely igazából nem is szervezet.
Minden várakozásnál gyorsabb ütemben fogy el a levegő a második Orbán-kormány körül, ami régen nem tapasztalt, jelentős turbulenciát váltott ki a Fideszt balról támadó pártok, civil szervezetek, mozgalmak és megmondóemberek körében. Az év első tíz napjába összellenzéki tömegtüntetés, nagyívű üzenetváltások, az Új szerződés meghirdetése és egy másfél éve mélyen hallgató kulcsszereplő színre lépése is belefért, a legperverzebb közélet-rajongók kedvéért pedig elhangzott az „ördöggel cimborál” fordulat.
Gyorsuló ütemben zajlik az élet az ellenzéki témában tavaly óta nehezen megkerülhető Egymillióan a magyar sajtószabadságért (EMS) csoport körül is. A Milla néven is ismert csoport ugyan hirdette a január 2-i Operaház előtti tüntetést, de nem csatalakozott a szervezőkhöz. Ezzel párhuzamosan elindította alternatív köztársasági elnökválasztási kampányát, majd Új szerződés címmel nyilvános vitát kezdeményezett, és rögtön négy pontos listát is javasolt a politikai erők felé támasztandó demokratikus minimumról.
Egyelőre nem dőlt el, hogy a vegyes visszhangot kiváltó kezdeményezésekkel mennyire sikerült a csoport szervezőinek tisztázniuk a Milla szerepét és helyét a magyar közéletben. Feladatukat nyilvánvalóan nem könnyíti meg, hogy még maguk sem hoztak semmilyen közös határozatot a csoport céljairól, identitásáról vagy kereteiről, bár ezeket éppen a hétvégére szervezett nagy_tisztázó_találkozáson próbálják rendezni.
Egymásnak adták a kilincset a pártok vezetői
A létrehozása után nagyon gyorsan több mint nyolcvanezer tagot vonzó, ma már 95 ezres létszámú Facebook csoportot Juhász Péter, a TASZ Romaprogramjának munkatársa regisztrálta. Juhász célja kezdetektől fogva a civil közéleti aktivitás erősítése volt, de a Milla sikeres akciói, elsősorban a váratlanul nagy tömegeket megmozgató (bár a szervezők százezres becslésénél valójában jóval kisebb) március 15-i és október 23-i tüntetések sokak fantáziáját megmozgatták.
Miközben az akciókat szervező, egymással nagyrészt a Millában megismerkedő 50-100 fős csoport tagjai a szó leghagyományosabb értelmében vett társadalmi munkát végeztek mindenfajta hagyományos szervezeti keret nélkül, a tüntetések színpadjain feltűnt fontosabb szereplőknél egymásnak adták a kilincset a politikai és gazdasági elit tagjai. A nagypályás játékosok és a csoportot támogató sima drukkerek közül is nagyon sokan szeretnék önálló pártként vagy már létező pártokat támogató mozgalomként látni a Millát. A mozgalmi ötlet támogatóinak szeme előtt az első MSZP-SZDSZ koalíciónak megágyazó Demokratikus Charta és az Orbán Viktor túlélését segítő Polgári Körök sikerei lebegnek.
Másik Egymillióan-t alapít a Szolidarítás elnöke
A pártokhoz, a hivatásos politikusokhoz való viszony és a csoport elsődleges célja körüli ellentétek vezettek az első törésvonalakhoz. A tagok egy része ezért már tavaly májusban létrehozta a beszédesen hasonló nevű Egymillióan a magyar demokráciáért csoportot, Civil Kontroll – EMD néven egyesületet alapítottak, amelynek egyik elnöke a Szolidarítás szakszervezeti mozgalomban is társelnök Székely Sándor. Az EMD Facebook oldalán ötezren csatlakoztak, és ugyan az összes jelentősebb ellenzéki megmozduláson részt vettek, de önálló politikai tényezőként gyakorlatilag láthatatlanok.
A Milla szervezői között jelenleg annyira domináns a pártoktól való határozott távolságtartás politikája, hogy a csoportban kezdetektől fogva aktív és a tagokkal most is teljesen jó viszonyt ápoló Istvánffy András nem szólalhat fel a tüntetéseiken azóta, hogy az általa gründolt 4k! párttá alakult.
Legjobb esetben feloszlanak
Kérdés, hogy hosszabb távon fenntartható-e egy olyan adhoc civil szerveződés, amely a politikai folyamatokat próbálja befolyásolni, de nem törekszik a közhatalom megszerzésére. Bodó Balázs, az Új szerződés vitát is kezdeményező szervező szerint egy jól működő társadalomban a Millának nem lenne szerepe. „Nem lenne arra szükség, hogy felelősen gondolkodó, a közéletben is aktív állampolgárokat keressünk, mert éppen ők alkotják a jól működő társadalmat” – mondja Bodó.
Ha a pártosodást el is kerülhetik, a szervezeti keretek rögzítését nem nagyon úszhatják meg. Ezt a csoporton belüli számos feszültség is jelzi, amelyek közül a legutóbbi éppen az Új szerződés születése és tartalma körül alakult ki. Bodó úgy látja, hogy megfelelő legitimációs folyamaton keresztül született meg a vitaindító írás, míg mások megütköztek azon, hogy rögtön a nyilvánosság előtt értesülhettek „közös álláspontjukról”. Pálfi Norbert, az októberben slágerlista-vezető Nem tetszik a rendszer szám egyik szerzője szerint „a Milla felület és tömegbázis, de ne mondjon mint szervezet ennyire konkrét tartalmat. Nagyon helyes hogy vitát indít a demokratikus minimumról, de mint csoport ne akarja előre megmondani a választ.”
(Disclaimer: a Petőfi utca születésében és szellemiségében is a Millához közel álló sajtó.)
