Részben a „ballib média” támadásai miatt mondott le az LMP-frakció vezetéséről, és úgy érzi, hogy sikerült kivédenie a veszélyes helyzetet. Nem hajlandó viszont távolságot méricskélni a többi párthoz képest, és elképed a miniszterelnök-jelölt keresésről szóló kérdésünkön. Schiffer András, az LMP irányító középpályása adott interjút a Petőfi utcának.

Jogszerűnek tartja a megyei rendőr-főkapitányság, hogy négy sajókazai tizenévest közvetlenül a tanításról kihívva, megbilincselve vittek el kihallgatásra egy iskolai inzultálásba torkolló féltékenységi ügy miatt. Az intézkedést rögzítő biztonsági kamera felvételein azonban semmilyen jel nem utal a bilincsek törvényes használatának alapot adó szökés vagy önkárosítás veszélyére. 

Csütörtökön 3 lányt és egy fiút bilincsben vittek el a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskolát körbezáró rendőrök. A 14-16 év közötti fiatalokat egy 17 éves társuk inzultáltása miatt csoportosan elkövetett garázdasággal és személyi szabadság korlátozásával gyanúsítják. A diákok egy korábbi kihallgatáson már beismerték tettüket, az eset hátterében az egyik fiú miatt rivalizáló két lány konfliktusa volt.

Reggel 6 és 9 óra között nem lenne érvényes a nyugdíjasok kedvezménye és a 65 év felettiek teljesen ingyenes közlekedése Budapesten, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) tegnap nyilvánosságra hozott javaslata szerint. A tanítás és a munkakezdés módosításával együtt az egyesület több milliárdos megtakarítással kalkulál, de mit szól mind ehhez a Tisztelet Társasága? Schmuck Andor gyilkos poénnal száll harcba.

A drogtörvény módosításának múlt héten nyilvánosságra került tervezete alapján újabb ideológiai iszapbirkózásba keveredhet, és ismét szembe mehet a világgal a kormány. Miközben ma már szakmai közhely, hogy büntetőtörvényekkel a kábítószer-fogyasztást nem lehet csökkenteni, viszont fel lehet hizlalni a szervezett bűnözői csoportokat, a minisztériumi előterjesztés tovább keményítené az európai szabályozások között már eddig is a szigorúak közé sorolt magyar törvényt. A jogvédők hevesen tiltakoznak, a liberalizáció-párti szakember szerint azonban a gyakorlatban nem lesz jelentős változás.

Ha feldobjuk reform, köztársaság, lárifári, ha leesik "karakteres pasi", "konfliktusos csávó" de "nem szűzlány" - ki az? Gyurcsány Ferenc a mai eszével se mondana le 2006 őszén, a pártok körüli gyanús pénzügyek miatt tiszta a lelkiismerete, és a baloldali együttműködés gátját az LMP dilemmájának tartja. Az utóbbi hónapokban miskolci lakótelep-túráig terjedő erős kommunikációs offenzívába lendült pártelnök adott maratoni interjút a Petőfi utcának.

Európában és Észak-Amerikában a filecsere megfékezésére hozott nemzetközi megállapodás elleni nagy globális tiltakozással fog telni a hétvége. Az elvileg mindenfajta termék hamisítása ellen kialakított ACTA szabályozást sokan a netes cenzúrához vezető eddigi legveszélyesebb lépésnek tartják. A magyar nyilvánosság szokás szerint a periférián lötyög. Bezzeg a lengyelek!

Azt már kezdi megszokni a közvélemény nagypolitikai hírekre fogékony része, hogy Brüsszel is a belpolitikai ügyek fontos szereplője lett. A strasbourgi székhelyű Európa Tanácsnak viszont már az említésétől is meghátrál az olvasók, sőt a szerkesztők többsége is. Úgy tűnik azonban, hogy túl kell lendüljünk lefáradt naftalinszagú fantáziáinkon, mert a következő hónapokban éppen az ET lehet a magyar nyilvánosság nemzetközi slágerszervezete. A Petőfi utca tanácsa: mély lélegzet, energiaital.

Orbán Viktor ma délután tizennegyedszer tartja meg évértékelő beszédét. A sokszor csak protokoláris eseménynek ezúttal valódi tétje is van: a miniszterelnöknek egyszerre kéne meggyőznie a sikeresebb jövőről a pár hete még hevesen háborgó piacokat és híveit is. Éppen ezért tippelt még az Index elemzője is békülékeny hangnemet és sok-sok konkrétumot.

Küldött Karcsi kalandjai címmel indítjuk el radikálisan pszichedelikus videósorozatunkat, ráadásul rögtön két résszel. A progresszív magyar animáció Coen fivéreinek aktuálpolitikai sorozata Karcsika főszereplésével, aki addig fogdossa a Vakok Intézetében kiállított miniszterelnöki fejet, amíg bele nem kerül Orbán Viktor álmaiba. Vagy fordítva.

A Jobbikot nyiltan támogató Dörner György igazgatói kinevezése ellen szervezett demonstrációt az Új Színház elé a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége. A Hatvennégy Magyar Vármegye és néhány gárdista utódszervezet ellentüntetést tartott. Mekkora művészet bújik meg az árpádsávok között? Mit szeretnének színpadon látni a nemzeti radikálisok? A véleménynyilvánítási szabadság határán mozgó videóriporttal debütál a Petőfi utca videórovata.

Már az év legelején mozgalmasan indult a tüntetési szezon, és a műfaj szerelmeseinek nincs miért aggódniuk, tavasszal további nagyobb megmozdulások várhatóak. De nem olyan kiélezettek, mint amilyenekre sokan számítottak. A nagy létszámú - bár szokás szerint irreálisan túlbecsült - kormánypárti tüntetést követően úgy tűnt, hogy március 15-én a ciklus mérkőzése jöhet össze az ellenzéki civil mozgalmak és kormányerők tömegei között. Az eddigi legnagyobb ellenzéki tüntetéseket szervező Milla azonban nem irányítja Budapestre vidéki híveit, a Szolidaritás pedig szokatlan időpontválasztásával tett váratlanul nagy szívességet a kormánypártoknak. 

A családtámogatás átalakításától kezdve a közmunkaprogramokon át a felsőoktatás reformjáig jó néhány alapvető változást hozott a jövedelmek újraelosztásában a 2010-es fülkeforradalom. Az Orbán-kormány legfontosabb deklarált szempontjai a gyermekvállalás és munkavégzés jutalmazása, és ezek érvényesítésétől a korábbiaknál igazságosabb rendszerek kialakítására számít. Kritikusaik szerint a változások nyertesei a középosztály és az elit tagjai, akik szükségszerűen a szegényebbek rovására járnak jól. Most mondja meg az őszintét: igazságosabb ez az egész?

Az összeesküvés-elméletek híveinek nagyszerű nyersanyagot biztosított a BKV körül az utóbbi hónapokban kialakult helyzet. Internetszerte születtek a blogposztok és kommentek seregei arról, hogy a Tarlós vs. kormány játszma újabb állomásaként a közlekedési vállalat politikai kivéreztetése zajlik. Sokan gondolták úgy, hogy nem lehet véletlen, ahogyan a médiában hirtelen előtérbe kerülnek a folyamatos meghibásodások és az egyre gyakoribb leállások. Úgy tűnik azonban, hogy a helyzet ennél jóval egyszerűbb, ám lehangolóbb: a pénzhiány tényleg a BKV működését veszélyezteti. 

Egy éve még viszonylag könnyedén adta el baloldali és liberális támadásnak a Brüsszelből jövő kritikákat az Orbán-kormány. Az idei év újítása viszont - úgy látszik - az, hogy saját pártcsaládja is elengedheti a kezét. Könnyen lehet ezért, hogy a magyar miniszterelnök szerdai fellépésének legnagyobb közvetlen tétje saját néppárti pozíciója. Erre utalhat Joseph Daulnak, a néppárti EP-frakció francia vezetőjének kétélű nyilatkozta is: "Orbán megerősítette, hogy kész alávetni magát az EB döntésének, ezért nincs okom kirúgni az Európai Néppártból." Amiből az is következik, hogy ma már akár szóba kerülhet a még egy-két hónapja is teljesen elképzelhetetlen kirúgás.

A belföldi tiltakozások mellett hónapok óta záporoznak a magyar kormányra a kritikák nyugatról is. Brüsszel most már konkrét törvények visszavonására szólította fel a magyar kormányt, és ezek visszavonása vagy módosítása az IMF-EU hitelek feltételei lettek. Orbán Viktor először simán visszautasította a vádakat, de ma már úgy tűnik, hogy bármiről tárgyalna. Vajon ezek mind ugyanolyan súlyú ügyek, és mindegyik kapcsán ugyanolyan jogos az uniós fennakadás? Olvasóink megítélésére bízzuk a kérdést: mit lépjen a szerdán állítólag nagyon kemény strassbourgi meccs elé néző magyar kormány?

Brüsszel egyik konkrét, és úgy tűnik, hogy legfontosabb kifogása a jegybank függetlenségének megtámadásáról szól. Olli Rehn pénzügyi-biztos szerint veszélybe kerülne a Nemzeti Bank szuverenitása, ha az eddigi két alelnök mellett megjelenne egy közvetlenül a miniszterelnök által kinevezett harmadik is. A kormány szerint azonban mind az új alelnök, mind a monetáris tanács bővítése éppen a nagyobb függetlenség elősegítésére alkalmas. Ráadásul az Európai Központi Bank 15 javaslatából 13 végül belekerült a törvénybe. Hiába a magabiztos kormányzati megszólalások, úgy fest, hogy Brüsszel továbbra is nagyon aggódik a jegybankunk és a kormány viszonya miatt, és addig nem fog megnyugodni, míg az intézmény függetlenségét az általuk támasztott kritériumok szerint nem látja garantáltnak.

Bár már több mint egy éve a magyar közélet egyik erős hangadója az Egymillióan a magyar sajtószabadságért Facebook csoport, céljait és működését még mindig rengeteg találgatás és félreértés övezi. Ez egyáltalán nem meglepő, ha létrejön egy szervezet, amely igazából nem is szervezet.

Ellenzéki kerekasztal összehívásáról beszélt az LMP december 23-i tüntetésén felszólaló Szolidarítás-elnök, bő egy héttel később pedig már a demokratikus ellenzéki pártok és civil szervezetek széleskörű összefogásával rendezték meg az alaptörvény megünneplésével szembeni demonstrációt. A közös ellenzéki fellépést hangsúlyozta a nemzetközi sajtó, és alakuló szivárvány koalícióról beszélnek sokan itthon is. Úgy tűnik, hogy a formálódó ellenzéki blokkban leginkább Gyurcsány Ferenc új pártja, legkevésbé az Egymillióan a magyar sajtószabadságért csoport érdekelt. 

A 2006. őszi utcai összecsapások és a vörösiszap katasztrófa után a tegnapi tüntetéssel ebben a században már harmadszor sikerült magyar eseménynek a világsajtó címlapjaira kerülni. Gyakorlatilag az összes komolyabb nyugati lap és híroldal beszámol az Andrássy útra szervezett tüntetésről, kiemelve az ellenzéki pártok és a civil mozgalmak eddig hiányzó összefogását. A demonstrációt közvetlenül kiváltó operaházi ünnepségről részleteket sehol nem közölnek. Update: a CNN-en aranyérmesek vagyunk!

Nem tölti ki mandátumát a kormány Bárándy Péter egykori igazságügy-miniszter szerint, aki az új alkotmány kiiktatását is elkerülhetetlennek tartja. A Medgyessy-kormányban megfordult sztárügyvédet nem lehet a regnáló hatalom kritikátlan rajongásával vádolni, de kap tőle az ellenzék is. A Petőfi utcának adott interjú nyertese ezúttal Stumpf István.

A világ vezető közgazdászai elkötelezettek az euró megmentése mellett, ugyanakkor az is világosan látszik, hogy az eddiginél jóval megfontoltabb és összehangoltabb politikai döntéshozatalra van szükség. Ráadásul szinte követhetetlenül gyorsan követik egymást az események a válság sújtotta gazdaságban, így nagyon nehéz precíz képet kapnunk a történtekről. A közös valuta 1999-es megjelenése után az első évtized sikertörténete komoly válságba fordult, és jelenleg nem látszik világosan a kiút.