A magyar nemzet karakterének megrajzolására indított projecttel köszönti a második Orbán-kormány két éves évfordulóját a Petőfi utca. Melyik az az önbecsüléssel rendelkező, büszke nép, amelyik legyőzi a válságot mert kétségbeejtő helyzetekből való felemelkedésben a legjobb, nem irigyel semmit a németektől és madár formájában az albán ágra ül?  A szabadságharcok népe! Válasszon szívének kedves magyar nemzetet! 

Tegnap két éve, 2010. május 29-én választotta meg az Országgyűlés Orbán Viktort másodszor is miniszterelnöknek. Bár kézenfekvő választás lenne a Nemzeti Együttműködés Kormányának értékelésével megemlékezni az évfordulóról, ilyet most mégse közlünk, egyrészt mert már korábban megtettük, másrészt mert mások részletes és precíz kritikákat állítottak össze.

Hiába passzoljuk azonban a gólhelyzetet olyan kommunikációs rugótechnikával, amit megirigyelhet minden kispályás miniszterelnöki szóvivő, továbbra is kínzó kérdés marad, hogyan ünnepelhetnénk igazán méltó módon? Szervezzünk lengyelországi különvonatokat Donald Tusk melletti demonstrációra? Avassunk Felcsúton műfüves Kerényi Imrét? Küldjük Prágába Szőcs Gézát egy üres urnával, és közben temessük el Pozsonyban Hruscsov hamvait?

A megfutamodás látszatát is szeretnénk elkerülni, ezért számos vonzó lehetőségből végül a legkomolyabb kihívást választottuk, és megpróbálunk választ találni az ünnepelt, talán leggyakrabban visszatérő kérdésére: végül is milyenek vagyunk mi, magyarok? Orbán Viktor korábban már számos fontos részletre rámutatott, először az ő megállapításait összegezzük, majd letekintünk kollektív identitásunk legmélyére és vázolunk három lehetséges narratívát.

Vegyen részt a nemzet karakterének megrajzolásában! Küldjön (rövid) szöveget, verset, képet, mozgóképet, animációt vagy kisplasztikát amely választ ad a kérdésre: Milyen a magyar?  A műveket petofiu@gmail.com címre várjuk, a legjobbakat díjazzuk és természetesen közöljük.  

Milyenek a magyarok és mit csinálnak?

Orbán Viktor megfigyeléseinek legfrissebb eredményei:

 „...a magyarok olyanok, mint a madarak: csak olyan ágra ülnek, ahol már valaki van. Úgyhogy az első magyar madárnak az albán ágra kellene ülnie, és akkor jönnének a többiek is."  (Tirana, 2011. június 3.)

„...mi, magyarok fogjuk legyőzni a válságot." (Budapest, 2011. szeptember 1.)

„...ez egy tartással, önbecsüléssel rendelkező büszke nép" (Egri Városi Televízió, 2012. február 11.)  

„...mi, magyarok a szabadságharcok népe vagyunk." (2012 március 15.)

„A magyarok a kétségbeejtő helyzetekből való felemelkedésben a legjobbak" (München, 2012 március 22.)

„Mi, magyarok sohasem irigyeltünk semmit a németektől, hanem mindig szövetségesnek tekintettük őket." (Kecskemét, 2012. március 29.)

„A magyar emberek idejekorán megértették azt, amit az EU vezetői nehezen és kelletlenül akarnak elfogadni: többé nem élhetünk úgy, mint addig." (Asztana, 2012. május. 4.)

„Mi, magyarok az elmúlt nyolc évben megtanultuk, hogy az adósság a végén elviszi a fejünk fölül a házat." (Brüsszel, 2012. május 23.)

A Petőfi utca megoldásai a „milyen a magyar” kérdés megválaszolására:

1. javaslat -  Az emberiség csodája

Nem nagyon találunk még egy nemzetet, amely ennyi hőst, bajnokot és zsenit adott volna a világnak. Ezt bizonyítja az irigykedők tömege, az országhatáron belül és azon kívül is felsorakozó ellenség riadt igyekezete is. Egykor Mongóliától Isztanbulig, Berlintől Moszkváig, most Brüsszeltől Tel-Aviv-ig emlegetik a magyar virtust a világ nagyhatalmai. A magyar nem csak békés, szomszédjaival és az idegenekkel a végletekig türelmes, hanem befogadó nemzet is. Mindenkit jó szívvel fogadott több mint ezeréves hazájában, és bár türelme fogytán, de kemény, áldozatos munkájával, egyedülálló szorgalmával változatlanul eltartja az élősködők tömegeit. A haza folyamatos védelme és az ország építése közben a nemzetnek maradt ereje a tudományokban, a művészetekben és sportágakban leckét adnia a világnak. Álmos vezér, Szent István, Hunyadi Mátyás, Wass Albert, Puskás Öcsi, Farkas Bertalan. A magyarság a mai nehéz időkben sem adja fel küzdelmét magyarságáért, mert velük az Isten, aki, ha kell, visszavezeti népét szülőföldjére, a Szíriuszra.

2. javaslat - Az emberiség 2 ezreléke

A magyar közepes méretű nemzet Közép-Kelet-Európában, viszonylag jelentős történelmi hagyományokkal. Közép-ázsiai gyökereire leginkább teljesen érthetetlen nyelve emlékeztet. Méretének megfelelően sokat szívatták a környező nagyobb hatalmak, és sokat szívatta a még kisebb nemzeteket. Legnagyobb ellenségei viszont természetesen hasonló helyzetű, közvetlen szomszédai. Magyarországon egyetlen komolyabb város van, és nem áll rosszul látványos tájakban. Legnagyobb hiánya a tengerpart és a magasabb hegyek, de ez senkit nem érdekel, amióta nyugati irányba megszűntek a határai. A magyarok hatalmas szerencséjére a világ legfejlettebb régiójába sodródtak, pechjükre viszont, annak a legszélére. Politikájuk és gazdaságuk ezért pont olyan, mint amilyen általában a fejlett világ marginalizálódott részein lenni szokott: kiszolgáltatott, hektikus és provinciális. A magyarokra a globális angolszász befolyás mellett legerősebb hatással a német, a szláv és az olasz kultúra van. Hagyományosan erősek matematikában, komoly- és népzenében, balettban, vizes sportágakban és öngyilkosságban. Bartók Béla, Puskás Ferenc, Rubik Ernő. Jövőjük leginkább azon múlik, hogy mi történik Európában, de éppen mert szélén vannak, saját magukat is kifocizhatják az elitből.

3. javaslat - Az emberiség legalja

Egyetlen nemzet van a világon, amelyik mindig rossz írányba nyal, amelyik mindig kizárólag a saját kicsinyes sérelmeivel van elfoglalva, és amelyik senkivel se képes békésen együtt élni. Nem véletlen, hogy a magyarokat az összes szomszédos országban utálják. Ezek az országok egyébként ma is több millió magyart tartanak el, amiért hálából Magyarország ismét területeket szeretne elrabolni. Ahogy Közép-Ázsia söpredéke megérkezett Európába, egyből nekiláttak a nyugati keresztények módszeres legyilkolásának és kirablásának. A magyarok történelme azóta is véres leszámolások, háborúk, tüzes trónok és tömeggyilkosságok sorozatából áll. Próbáltak már valaha magyarokkal beszélgetni, vagy akár csak egy-egy szavukat megérteni? A magyarok egyetlen esetben tudnak érthető, európai nyelven megszólalni, amikor segélyt kunyerálnak. Olyankor rögtön megvan a szükséges idegennyelv ismeret. Segélyt valahogy mindig kapnak, dolgozni viszont nem hajlandóak. Több mint hetven százalékuk él úgy, hogy nem fizet jövedelemadót. Ők azok, akiket német, francia, brit, holland, osztrák adófizetők tartanak el, amit a magyarok Európa-ellenes gyűlöletkampánnyal hálálnak meg. A nyavalygás mellett a magyar egyetlen dologhoz ért igazán, az ügyeskedéshez. A magyar utánad megy be a forgóajtón, és előtted jön ki - tartja a hollywoodi szólás. Legnagyobb nemzeti büszkeségeik: Puskás Ferenc, a sváb futballista; Papp László, a cigány bokszoló és néhány Nobel-díjas zsidó. Nem valószínű, hogy a világ még sokáig tűrné még ezt a jött-ment népségéget, de ha szerencséjük van, Madagaszkáron, mondjuk, még lehúzhatják azt a keveset, ami hátra van nekik.

Kövesd a Petőfi utcát a facebookon is!