Petőfi utca a Facebook-on



 Kapcsolat

Küldjön ötletet, észrevételt, leleplező információt! szerk@petofiutca.hu

Alázzon meg minket a pénzével!


A Petőfi utca nem fogad el állami támogatást és nem közöl fizetett hirdetéseket. Az Ön támogatására viszont szükségünk van!
	

Brutális nemzetközi mezőnyben szerény magyar ellenállás

2012.02.10. 13:06 petőfi utca


acta.jpgEurópában és Észak-Amerikában a filecsere megfékezésére hozott nemzetközi megállapodás elleni nagy globális tiltakozással fog telni a hétvége. Az elvileg mindenfajta termék hamisítása ellen kialakított ACTA szabályozást sokan a netes cenzúrához vezető eddigi legveszélyesebb lépésnek tartják. A magyar nyilvánosság szokás szerint a periférián lötyög. Bezzeg a lengyelek!

Pár hete sötétségbe borult a Wikipedia, és internet-szerte egymást érték a tiltakozó akciók egy, az Egyesült Államokban bevezetni tervezett törvény miatt, amely soha nem látott szigorral lépett volna fel az internetes kalózkodással szemben. Akkor a webkettes óriáscégek lobbija és az amerikai internetezők millióinak haragja miatt sikerült elérni a törvény parkolópályára állítását, de máris megnyílt az újabb hadszíntér.

Szombaton világszerte várhatóak demonstrációk az ACTA névre keresztelt nemzetközi megállapodás ellen, amely hivatalosan a hamisított termékek nemzetközi kereskedelmét pórbálja megnehezíteni, kritikusai szerint azonban az internet szabadságának korlátozására alkalmas. Mindez ráadásul immáron minket is érint, számos ország után január végén Magyarország 21 további EU-tagállammal közösen aláírta a megállapodást. A ratifikációig még hónapok vannak hátra, az egyre fokozódó internetes tiltakozás pedig viharos időszakot vetít előre.

Gumiszabályokkal a kínai turmixok ellen

Az ACTA (Anti-Counterfeit Trade Agreement) nem csak az elektronikus lopások, hanem általában a nemzetközi hamisítványok ellen kíván fellépni, a veszélyes gyógyszerhamisítványoktól kezdve a gagyi kínai műszaki cikkekig. A megállapodás ellenzői szerint viszont homályos gumitörvényeivel a szabályozás elsősorban a szabad internetes kommunikációt veszélyezteti, lassíthatja a fejlődést, és megakadályozhatja az innovatív kezdeményezéseket.

A szabálytervezetet ráadásul sokáig titokban, a nyilvánosság teljes kizárásával tárgyalták az érintett országok illetékes hatóságai. Miután a Wikileaks 2008-ban kiszivárogtatta az akkor már évek óta tartó tárgyalások részleteit, olyan erős nemzetközi tiltakozás indult, hogy a legkeményebb részek kikerültek a tervezetből. De így is maradtak kétséges szabályok bőven.

Mivel a szabályzat beiktatja, de nem definiálja a „helyes használat” fogalmát, ezért a felhasználók akár szándékolatlanul, tudtukon kívül is követhetnek el bűncselekményt az interneten barangolva. Jelentősen megnövekedhetnek a kiszabható bírságok, mindennapossá válhat a gyakorlat, hogy a reptéren a vámosok másolt fájlok után kutassanak a számítógépünkön, ráadásul a túlzott megkötések miatt ellehetetlenülhet a szabad szoftverek fejlesztése is.

Miniszterek buknak bele

A társadalmi konzultáció nélkül, titokban megkötött megállapodás ellen aktivizálta magát az Anonymus néven ismertté vált nemzetközi hackercsoport, és egymást érik az utcai demonstrációk is. A lengyelországi tiltakozások hatására felajánlotta lemondását Michal Boni, az ország informatikai minisztere, amit ugyan Donald Tusk miniszterelnök nem fogadott el, de alapos vizsgálatot ígért azzal kapcsolatban, hogy az ACTA sért-e alapjogokat.

Lemondott pozíciójáról Kader Arif, az Európiai Unió témával megbízott raportőre is, aki színjátéknak nevezte a megállapodást, soha nem látott manőverezésről beszélt a tervezet elfogadtatása kapcsán, és a konzultáció hiányát kifogásolta. Arif lemondását bejelentő blogbejegyzésében emellett arról is beszélt, hogy az egyezmény jelenlegi formájában komoly következményekkel járhat az állampolgárok életében.

Ehhez képest Magyarországon nagyon nagy csend van, bár a szombatra szervezett ACTA-ellenes világnapra már Budapesten, Pécsett, Szegeden és Székesfehérváron is tüntetéseket jelentettek be. A szombati tüntetések ellenére sem tűnik úgy, hogy a megállapodás a más országokban tapasztalt brutális méretű társadalmi felháborodást váltana ki.

Nem is érinti a magyar gyakorlatot?

Egyáltalán nem látják ugyanakkor veszélyesnek a helyzetet a hazai szerzői joggal foglalkozó szakemberek. Grad-Gyenge Anikó, a ProArt jogi tanácsadója például bejegyzésében szakmai szemmel érthetetlennek nevezi a történet hírértékét, hiszen a médiában leginkább hangsúlyozott aspektus, a fájlcserélés kapcsán nem várható változás a magyar gyakorlatban az ACTA elfogadása miatt.

Hasonlóan látja ezt Dr. Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense is, aki lapunknak elmondta, az ACTA bár arra ösztönzi a szerződő feleket, hogy az üzleti élet szereplőit a jogsértésekkel szembeni fellépésekre sarkallják, ugyanakkor nem ír elő semmiféle kötelező választ, csupán megteremti ennek a jogi keretét. Ennyiben az ACTA vonatkozó passzusai csupán alternatívák, és nem kötelezettséget jelentenek az aláíró országok számára. Mezei szerint, aki blogjában rendszeresen elemzi az ACTA jogi hátterét, az olyan retorika, amely szerint a megállapodás az internet szabadságának teljes felszámolásához fog vezetni, hibás és szándákosan torzít. 

Ezt a véleményt erősíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által közzétett állásfoglalás is, amely tételesen megy végig a leggyakrabban felmerülő aggályokon. E szerint annak szabályozása itthon, hogy mekkora bírság szabható ki fájlcserélésért, továbbra is a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján fog eldőlni, továbbá nem következhet az ACTA elfogadásából semmiféle olyan lépés sem, amely az internetszolgáltatókat kötelezhetné, hogy kiadják a fájlcserélésen kapott felhasználóik személyes adatait a hatóságoknak. A leggyakoribb érvelés az ACTA aláírását helyesők oldalán, hogy az uniós szerzői jogi szabályozás megfelel az ACTA által támasztott követelményeknek, így semmiféle új szabályozási igény nem fog felmerülni, ezzel szemben viszont ezentúl jobban lesznek érvényesíthetőek a hazai szerzői jogi igények az unión kívüli területeken is.

A nyugat-európai testvérpártjaihoz képest itthon még alig ismeret magyar Kalózpárt azonban éppen a megállapodás homályossága miatt nem tartja elfogadhatónak az ACTA aláírását és ezeket a cáfolatokat. Honlapjukon közölt elemzésük szerint az ACTA olyan jogi környezetet teremt, melyből nem feltétlenül jön egyenesen a cenzúra, viszont a lehetőségét lényegesen megkönnyíti. Véleményük szerint az ACTA egyértelmű beavatkozást jelent a jogalkotásba, ugyanakkor ennek részletei tisztázatlanok, motivációi pedig kétségesek: olyan sajátos interpretációja a szerzői jogoknak, ahol a domináns szempont egyértelműen a médiaipar szereplőié. Szerintük az egyezmény sértheti a szólásszabadság és a kultúrához való hozzáférés jogát is.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://petofiutca.blog.hu/api/trackback/id/tr984089938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.