Sokak előzetes várakozására cáfolt rá a Milla március 15-i tüntetése. Egyrészt a szervezet nem túl sikeres Alternatív Köztársasági Elnök-választása és az Orbán-kormány korábbiaknál konszolidáltabb politikája ellenére is a tavalyival nagyjából megegyező, több tízezres tömeg jelent meg, másrészt a demonstráción közmegelégedés fogadta a színpadon felszólalókat, köztük az elsőként fellépő Pityinger Dopeman alternatív elnököt is. Kérdés azonban, hogy meddig tartható a politikai szervezetek eddig megismert stratégiáitól alapvetően különböző koncepció.
Rövid időn belül két önfényező közleményt adott ki az Egymillióan a magyar sajtószabadságért facebook csoport. Előbb a több szempontból is szerencsétlen lefolyású Alternatív Köztársaság Elnök-választást követően jelent meg a már címében sem sajnálkozó „Hibát elismerni szexi” bejegyzésük, majd saját sikereiket hangsúlyozták a március 15-i tüntetés után közzé tett A Milla jövőjének 5 záloga című írásban is. (Ezekben egyébként nem térnek ki az AKE kapcsán több helyről teljesen megalapozatlanul megfogalmazott csalás vádjára.)
Az egy éven belüli harmadik sikeres megatüntetés ugyan megerősítheti a millások önbizalmát, ám a csoport környékén egyre többször hallani, hogy újabb nagyívű poénok nélkül könnyen kifulladhat a teljesen társadalmi munkában végzett, a közérdeket a legőszintébben szolgáló szervezők aktivitása, és így az egész mozgalom. Erre utalhatnak a Millával semmiképpen sem ellenszenvező orgánumok cikkei is: a Magyar Narancs Válságban a Milla, az Index Kifogyóban a szufla az egymilliós tüntetésekből címen közölt anyagai.
A Milla szerepét és céljait megalakulása óta komoly viták övezik, és most úgy tűnik, hogy a szervezői által többször megerősített platform-startégia lehet a legnehezebb út. Összeállításunkban a kezdeményezés lehetséges kimeneteleit vizsgáljuk meg.
1. Párttá válnak, és így vágnak neki a 2014-es választásoknak Mellette szól: Ellene szól: 2. Nem válnak párttá, de nyíltan támogatnak párto(ka)t Mellette szól: Ellene szól: Parlamenti párt nyílt és kampányszerű támogatása nagyon közel áll a tényleges párt-szerephez. 3. Pártpolitikát távolról érintő platform maradnak, amely a civil politikai/társadalmi mozgalmaknak biztosít felületet Mellette szól: Ellene szól: 4. Szétesik, és külön sejtek jönnek létre belőle, mint amilyen például az EMD is Mellette szól: Ellene szól: 5. Kifullad az egész Mellette szól: Ellene szól:
A választásokhoz közeledve eljöhet egy olyan pont, amikor be kell látniuk, hogy egyik politikai párt sem felel meg az általuk támasztott követelményeknek. Ha senki nem bizonyul méltónak a támogatásra, még mindig felmerülhet az önálló indulás lehetősége.
Nagyon nyíltan szembemennének az összes eddigi nyilatkozatukkal, a Millának jelenleg pedig legfőbb tőkéje éppen a politikai hitelessége. Ráadásul nagyon heterogén társaságról van szó. Nem véletlen, hogy eddigi követeléseik is csak elvétve tartalmaztak gazdaságpolitikai pontokat, amelyek nélkül viszont nem lehetne pártprogramot létrehozni.
A szervezők nyilatkozataiból és az akciókból („A támogatás ára”, ellenzéki témájú tüntetések) sokan ezt a célt olvassák ki. Ők a Millát tényleges politikai súllyal rendelkező iránytűként szeretnék látni 2014-re, amely a bizonytalan választók tömegeinek adhat majd tanácsot. A Millától egészen eltérő formában indult, de ilyen szerepet töltött be a Demokratikus Charta majd a Polgári Körök is.
Egészen más mértékű elköteleződést jelent lájkolni egy facebook csoportot és megjelenni egy összcivil ellenzéki tüntetésen, mint e csoport tanácsai alapján szavazni egy parlamenti választáson. Megjósolhatatlan, hogy a szavazókra ténylegesen mekkora befolyása lenne a Millának.
Jelenleg leginkább ezt a funkciót tölti be a Milla, és ebben rövid idő alatt komoly eredményeket ért el. Vállalt hosszútávú céljuk, hogy jobb pártok helyett jobb választópolgárokkal legyen tele az ország, saját szerepüket ennek előmozdítójaként látják.
Éppen ez a hosszútávú cél tűnik a leginkább nehezen elérhetőnek, ez az az opció, ami esetén a legnagyobb annak az esélye, hogy idővel a másik négy lehetőség valamelyike kerekedjen felül. Nem kecsegtet igazán látványos, könnyen tetten érhető sikerrel, és ez erodálhatja az egész kezdeményezést. A Millát érő aktuális kritikák többsége is éppen azt kifogásolja, hogy ez a teljesítmény kevés, és nem lehet elég tényleges változások eléréséhez.
Ha a Millából kinövő szervezetek saját területükön sikeresek, akkor az eredeti cél (legalább részben) teljesülhet, és közben a természetes belső feszültségek nem teszik működésképtelenné az egyes részeket.
Nincsenek igazán ismert, előtérbe tolható arcaik, ezért a Milla legnagyobb ereje jelenleg az egységes és tömeges fellépés.
Lehetséges, hogy a Milla eddigi formájában nem hozhat ki magából többet. A csúcson kell abbahagyni.
Akármilyen formában és akármilyen irányban is él tovább a Milla, tény, hogy jelenleg nincsen másik politikai erő Magyarországon, amelyik képes lenne évente kétszer, tízezreket ellenzéki tüntetésre mozgósítani.
